Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében igyekezett megvalósítani a birodalomban. Ennek lényeges eleme, hogy a reform középiskolákra koncentrálódott; a hat osztályos gimnáziumot nyolc osztályossá fejlesztve, az Akadémiáktól „elvont” két osztállyal kiegészülve. Pécsett, 1852-ben volt az első ilyen típusú érettségi 13 diák részvételével. A korabeli kultúrpolitika a klasszikus latingörög típusú gimnáziumok ellenében az ún. reáliskolák megszervezését kezdeményezte.5 Pécsett az egykori Lyceum tanára Haas Mihály is támogatta ezt a törekvést. A gyakorlati ismereteket és a szakoktatást is szorgalmazó új középiskola-típus két tagozatra, al- és főreáliskolára oszlott. Alapvető célja, hogy a klasszikus nyelvek nélkül adjon általános műveltséget, főként az iparos-kereskedelmi és mezőgazdasági pályára készülőknek. Pécsett 1857. október 1-jén nyílt meg a három osztályos al-reáliskola Dobs^ay Antal belvárosi plébános vezetésével. Ideiglenesen a belvárosi iskolában helyezték el, Sgauter Antal igazgatása idején, 1860-ban a mai Hunyadi utcában kaptak új iskolaépületet a volt apácazárdát átalakítva erre a célra. A Bach-korszak második felében, 1856-ban indulhatott újra a tanítóképzés is, s nem sokkal a kiegyezés előtt a felsőoktatás terén is változás állt be a Jogakadémia (1865.) felállításával. Jelentős fejlődést eredményezett az iskolarendszer kiszélesítésében az 1868 decemberében elfogadott, báró Eötvös József nevéhez fűződő 38. törvénycikk: az ún. népiskolai törvény elrendelte az általános iskolakötelezettséget, a községi iskolák létesítését, az állami tanfelügyelet és iskolaszékek megszervezését. Hatására Pécsett is fokozatosan alakult át az iskolahálózat, már a nagyvárosi igényeket is kielégítve. A századfordulót követően a városban két felsőoktatási intézmény, s öt középiskola működött a felekezeti, községi, polgári és az ipari iskolák rendszerére támaszkodva. Az oktatás felügyeleti rendszerének reformjaként az 1776 óta fennálló Tankerületi Főigazgatóság mellett szerepet kapott a vármegyei, az egyházmegyei, illetve a Pécsi Tanfelügyelőség, míg intézményi szinten az iskolaszékek.6 A kiegyezést megelőzően a tankerületi felügyelet mellett ugyanis egyre jobban érvényesült a népiskolák felügyeletének városi és vármegyei formája, a tanfelügyeleti rendszer. Amit aztán az 1868. évi 38. törvénycikk, azaz a lex Eötvös és az ezt kiegészítő 1876. évi 28. törvénycikk szentesített. Ez a két törvény az eddig elvben egységes tanügy-igazgatási és iskolafelügyeleti rendszert szétválasztotta. Ezzel a tankerületi főigazgatóságok hatásköre a középiskolákra (gimnáziumok, reáliskolák) korlátozódott, míg az alsó és középfokú iskolák felügyeletét a VKM alá rendelt királyi tanfelügyelőség látta el.7 S ezzel kezdődött el az a folyamat, amely a századfordulóra teljesedett ki, az igazgatás és a felügyelet 5 Rajczi Péter: Baranya megye és Pécs tanügyi szervezete a jelszabadulástól az iskolák államosításáig (1944-1948). Kézirat 1-2. Baranya Megyei Levéltár. Fond nyilvántartások, VIII. Fond főcsoport. 6 A tankerületi rendszer többször is változott, mivel a királyi akadémiák székhelyeihez igazodtak. így 1802-ben ennek győri visszahelyezése után Pécs 1849-ig a győri tankerülethez, majd a soproni kerületi tanfelügyelőséghez tartozott 1863-ig. Majd újra a győri éra következett 1883-ig a Trefort-féle újabb tanügyigazgatási reformig. Rajczi Péter: Pécs a Tankerületi Királyi Főigazgatóságok történetében (1776-1935). 31-35. In: Tanulmányok Pécs történetéből. Szerk.: Vonyójózsef. Pécs, 1996. 7 Rajczi Péter: Baranya megye és Pécs tanügyi szervezete a felszabadulástól az iskolák államosításáig (1944-1948). lm. 1-2. Kézirat 1-2. 59
