Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila dés elhalásával a kultúra feletti mecenatúra is átrendeződött. A kiegyezést megelőző időszakban még nyomon követhető ez a struktúra, de a dualizmus éveiben az egyház és a nemesség is elvesztette közveden hatását a kulturális életben. A polgári berendezkedés intézményeiben, igazgatási struktúrájában valósult meg a kulturális miliő támogatottsága. A dualizmus polgárosodási folyamataiban a virágzásnak indult egyesületi élet is újabb impulzusokat adhatott ezen értékteremtésnek.3 Fontos tényező a kávé- házkultúra, amelynek kiteljesedése a színvonalas társasági élet mellett a mozik, kabarék, s más kulturális rendezvények helyszínét jelentette. Szintén befolyásoló tényező volt a turizmus és idegenforgalom elterjedése, amely elsősorban a Mecsek Egyesület érdeme, ugyanis Pécs természeti és kulturális örökségének ápolása, fejlesztése és közkinccsé tétele volt a céljuk. Ugyanis az 1870-es években megjelenő filoxéra letarolta Pécs évszázados szőlőkultúráját, s a jelentős bevételkiesés pótlására fordult a városvezetés a természeti örökség felfedezéséhez, s az idegenforgalom, a vendéglátó kultúra fejlesztéséhez. Változások, fejlődési folyamatok az oktatásban Rendkívül vázlatosan lehet csak e keretek között említeni a fontosabb kulturális területeket, amelyeknél ebben a korszakban döntő változások mehettek végbe. Mint egykori egyetemvárosnak ekkor teljesedhetett ki Pécs oktatáshálózata, s érhetett nagyvárosi színvonalra színészete, újságírása és nyomdászata. A zenekultúra, bár ebben a korszakban nem rendelkezett európai hírű zenészegyéniségekkel, mégis növelni tudta intézményrendszerét és szélesebb körben tudott érvényesülni. A város kulturális életében az oktatásügy, azaz az iskolahálózat tovább fejlődése, a polgári korszak diktálta fejlődésnek megfelelően továbbra is a szellemi értékteremtés legfontosabb feltétele. A felsőoktatást a dualizmus alatt négy olyan tanintézmény képviselte, akik fenntartásánál az egyház is fontos szerepet vállalt. Meg kell jegyezni azonban, hogy az alapítók az egykori egyetem szellemében, azt remélték, hogy e tanintézmények valamelyike egyetemmé fejlődhet. A Papnevelő és Hittudományi Intézetet 1746-ban alapították, de szintén egyházi alapítású az 1833 óta létező Püspöki Lyceum, amely 1865-től, mint Jogakadémia a Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-as ideköltözéséig fenn tudott maradni. A századfordulóra történeti és bölcsészeti kollégiummal is bővítették. A város tekintélyes intézménye volt, regionális hatáskörrel és igen élénk társadalmi és civil kezdeményezésekkel is.4 A reformkorban kiépült iskolahálózat fejlődése a szabadságharc leverését követően ideiglenesen megmerevedett. A Lyceum mindkét fakultással megszűnt, akadozott a tanítóképzés, s Pécs akkor még egyetlen gimnáziumának működése sem volt zavarmentes. A Bach-korszak oktatásügyi reformja 1851-től lépett életbe Leo von Thun- Hohenstein közoktatásügyi miniszter által kidolgozva, aki az ún. porosz iskolarendszert 3 Márfi Attila: Kulturális élet, szellemi értékteremtés 1850 és 1921 köpött. Kézirat. Megjelenés alatt a Várostörténeti kismonográfiában. Szerk.: Odor Imre. 26-29. 4 Márfi Attila: Polgárosodásifolyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt. Kézirat. 1. o. 58
