Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József tiszta és tétova nélkül megérthető oka annak, hogy a városi vagonnak megterhelésével kelle hasznos beruházásokat eszközölnünk ez okból szavaztuk meg a honvédlaktanya építését, tervezzük a cs. kir. laktanya és reáliskola építését, és segélyünk felajánlásával kérjük a nemes megyét eg lovaslaktanya itten leendő letelepítésére. [...] közönségünk jól felfogva e vidék hivatását és érdekeit idők jártával itt eg állandó termény-piacot teremtő gőzmalmot épít, valamint a szorosan vett városi közönség az itt lakás kényelmét emelendő czélszerű fürdőt tervez s egéb kényelmi eszközök megszerzésével társadalmi utón a közjólétnek lendületet ad, ug szeretett városunk eléri azpn polczpt, honnét nem lesz többé visszaesés..P ?b A rövid programbeszéd elsősorban, tehát a városi, belső fogyasztás emelést sürgette, amelyet elsősorban közintézmények telepítésével kívánt elérni. Az elsődlegesen laktanyaépítésre alapuló lakosságszám növelés és forgalomnövekedés más városokban is megjelent. Kétségtelen azonban, hogy a már megvalósult honvédlaktanya építkezést hosszabb ideig nem követte a programban szereplő császári és királyi laktanya, a reáliskola, de a megyei lovassági laktanyaépítés sem. A város környéke mezőgazdasági övezet lévén, valóban kínálkozott a lehetőség gőzmalom létesítésre, de ez csak a századfordulót követően valósult meg, ahogy a fürdő létesítése is. A városi közlekedési feltételek javítása is szerepelt az elképzelések között, s ez megvalósult, de a felsővárosi sétatér mentén található területek értékesítése és beépítése elmaradt. A beszéd kitért a közelgő országgyűlési választásra, s a függetlenségiek erősödő befolyására is annyiban, hogy a politikai mozgalmak kizárását sürgette a városház közgyűlési terméből. A tisztújítás eredményeképpen jelentősen megváltozott a korábbi tisztikar személyi összetétele, ugyanis számos tisztségben új személyek jelentek meg. A közigazgatási tanácsosi állást Keresztes Ignác, a gazdasági tanácsosi állást Tomsits Gyula77 nyerte el. Pénzügyi tanácsos Schnetzer János, főjegyző Tóth István, aljegyző Gebhardt Bódog, a tiszti főügyész pedig Fittler Béla lett.76 77 78 A következő években Havranek a fent ismertetett elgondolásait próbálta érvényesíteni. Ennek érdekében különösen a csász. és kir. laktanya építés mellett érvelt, de erőfeszítése eredménytelen maradt.79 E munka folytatódott, amikor 1888-ban megjelentette „Javaslat Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságához a városi házi-pénztár javára nyitandó új jövedelmi források tárgában” írt programját. A részletesen kidolgozott, s mintegy 45 oldalon közzétett koncepció a törzsvagyont illetően hasznosítási lehetőségeket és az új szabályrendeletekből származó bevétel növekedés pénzügyi vonatkozásait is vizsgálja, s egyúttal a város pénzügyi és gazdasági helyzetelemzésének főbb vonalait is megrajzolja.80 76 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1884. április 17. No. 121. A későbbi tisztújításokon nem tartott programbeszédet. 77 Tomsits (Tamásfy) Gyula (Székesfehérvár, 1836. — Székesfehérvár, 1902. február 28.) 1868-tól állt városi szolgálatban, 1868-ban törvényszéki tiszteletbeli jegyző, 1872-ben aljegyző, utóbb tiszteletbeli főjegyző. 78 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1884. április 17. No. 121. 79 Havranek József: Sz~Fehérvár szab. kir. város köztörvényhatósági bizottságához intézett előterjesztése Havranek József polgármesternek a város közönsége által a csász *s kir. 69-ik gyalogezred törzse és 3 zászlóalja részére tervezett laktanya kérdésében. Székesfehérvár, 1886. 80 javaslat Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságához a városi házi-pénztárjavára nyitandó új jövedelmi 22
