Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése Az 1890 áprilisában, beiktatásakor tartott beszédében Havranek József visszautalt a korábbi elképzelésekre, s azok elmaradását, halogatását az összefogás hiányára vezette vissza. A hanyadás jeleit tapasztalva az okszerű, de meg nem valósuló haladásra és a városi gazdálkodás fokozottabb ellenőrzésére hívta fel a figyelmet.81 A tisztújításon személyi változás nem történt, leszámítva, hogy a korábban elhalálozott Schnetzer János pénzügyi tanácsnok helyét Nemsits Gyűld'2 töltötte be.83 1896-ban, a millennium évében, bár a korábbi borúlátás továbbra is jellemezte, de nagyobb fejlesztéseket is célszerűnek tartott vázolni. Ezek között az új városháza építését, az adonyi-pusztaszabolcsi vasút, valamint a székesfehérvári-sárbogárdi, és a székesfehérvári-bicskei helyiérdekű vasutak, a gyalogsági laktanya és a vízvezeték-hálózat kialakítását említhetjük. Megjegyzem: az elképzelései megfogalmazásakor a vasutak létesítése már biztos volt.84 A tisztújítás a tisztikarban csekély személyi változást eredményezett. A megüresedett II. aljegyzői állást Kerekes Lajos nyerte el.85 A millenniumi évet követően, 1897. június 23-án Havranek felajánlotta lemondását, amelyet elsősorban a város politikai életének megélénkülésével, nyugtalanná válásával és a köz- igazgatásban mutatkozó, ahogy megfogalmazta, „sajnálatos eseménnyel” magyarázott. Ez utóbbi arra vonatkozott, hogy az év során Seidel Lajos városkapitány visszaéléseire derült fény. Ennek kapcsán Kalocsay Allan országgyűlési képviselő és törvényhatósági bizottsági tag sürgette a polgármester felelősségre vonását. A közgyűlés 1897. június 28-án tárgyalta a nyugdíjaztatási kérelmet, amely arra tekintettel, hogy Havranek nem volt nyugdíjképes, inkább bizalmi szavazás volt. A közgyűlés egy része a bizalmatlan- sági indítvány visszautasítása mellett foglalt állást, amire Kalocsay hívei indítványuk ügyében név szerinti szavazást kértek. A szavazás Havranek József többségét hozta, 70 szavazat (30 ellenében) utasította el a nyugdíj kérvényt, mint alaptalant, s egyúttal a függetlenségiek bizalmi szavazása is lekerült a napirendről.86 A közgyűlésben részleges tisztújítás is volt, több üresedésben lévő állás betöltésére került sor. Az ezt követő években is heves támadások érték. Politikai ellenfelei a századfordulót megelőző években hetilapot indítottak, részben azzal a céllal, hogy Havranek Józsefet támadhassák. A Syékesfejérvár című lap 1899-ben jelent meg, szerkesztője Németh Ödön volt, aki a Fejér megyei Napló keresztényszocialista érdekeltségi körének volt a tagja. A lap rövid életűnek bizonyult, célkitűzése hasonló volt, mint az ugyancsak az ő szerkesztésében 1897-1899 között kiadott Háti János humorisztikus hetilapnak, elsősorban Havraneket támadta.87 A függetlenségiek azonban nem értek el eredményt, hiszen az 1902. április 14-én tartott tisztújító közgyűlésen ismét közfelkiáltással nyerte el a polgármesteri tisztséget, a városi tisztikarban változások nem történtek. A korábban már források tárgyában. Székesfehérvár, 1888. 81 Székesfehérvár és Vidéke XV1I1. évf. 1890. április 17. 46. szám. 1. p. 82 Ügyvéd, 1876-1890 között praktizált. 83 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1890. április 17. No. 122. 84 Székesfehérvár és Vidéke XXIV. évf. 1896. április 26. 46. szám. 1. p. 85 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1896. április 16. No. 92-98. 86 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1897. június 28. No. 152., IV. B. 1405. Székesfehérvár Város Tanácsnak iratai b./ tanácsi iratok 1897. No. 10 810. 87 Fülöp Attila: A Fejér megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Székesfehérvár, 1965. 116. p., 62-63. p. 23
