Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése

Széke: sfehé rvár dualizmuskori fejlődése Mednyánszky Árpád50 51 52 * és gróf Batthyány Eajossx volt. Utóbbi esetben azonban szoros kapcsolat alakult ki a Fejér megyei nagybirtokos és a város között; Batthyány korábban a főispáni tisztséget töltötte be. Győr országgyűlési képviselője 1869-1878-ig Kautz, Gyula52 volt, aki Schvarcz Gyulához hasonlóan nemzetközi hírű tudós volt, elsősorban közgazdasági munkái révén. Deák biztatására vállalta a képviselőjelöltséget, s jelentős szerepet vállalt Győr iparfejlesztésében. Győr esetében a város politikai vezetőinek előrelátására mutat, hogy 1884-ben Baross Gábort — a közlekedési minisztérium állam- dtkárát — kérték fel az országgyűlési képviselőjelöltségre. Baross Gábor haláláig 1892. május 10-ig volt a városi mandátum birtokosa. Baross tevékenységéhez kötődik a Rába folyó szabályozása, a győri Kereskedelmi és Iparkamara megalapítása, valamint a Rába feletti vasúti híd létesítése is. Megjegyezzük 1892-ben Pécsen is megválasztották, de ottani mandátumáról lemondott. Székesfehérvár és Győr városok esetében az országos politikában jelentős szerepet játszó személyek jelentek meg. Pécsett azonban erre egyetlen alkalommal, Irányi Dáni­el megválasztásakor került sor. Székesfehérvár és Pécs több alkalommal ellenzéki poli­tikust választott meg, Győr viszont többségében kormánypárti politikusokat küldött az országgyűlésbe. Székesfehérvár több alkalommal döntött az ellenzékiség mellett, erre az egyik eset, hogy Manndorf Béla az 1910. június 3-án tartott választás során a kor­mánypárt prominens emberét, gróf Zichy Jánosv vallás- és közoktatásügyi minisztert buktatta ki. Bár szoros eredmény született: Manndorf 1026, Zichy 935 szavazatot ka­pott. Csitáiy Emil a város későbbi polgármestere visszaemlékezésében evvel kapcsolat­ban az alábbiakat írta: „Később atyai jóbarátom, Mendevich Andor54 pécsi polgármester, aki már akkor — fiatalon — Pécs első tisztviselője volt és később mint megválasztott polgármester, legkedvesebb kollégáim kózf tarto­zott, sokszor nevetve mesélte, hogy amikor értesült a kultuszminiszter fehérvári bukásáról, azonnal felutazott Pestre, és a miniszternél kihallgatásra jelentkezett. Mivel Pécsnek ugyanaz a fajdalma volt, mint Székesfehérvárnak, szinte megölte az elemi iskolák szükségszerű fenntartása, kérte a minisztert, hogy államosítsa az, iskolákat, mert ezáltal jelentős összegek szabadulnának fel a város- fejlesztési célokra. A miniszter nyomban válaszolt, hogy sajnos nem teheti meg, mert az államháztar­tás helyzete most nem a legkedvezőbb. Az ügyes polgármester sietve kijelentette, hogy nem akarja az Hilbert Károly nyert mandátumot, haláláig 1908. augusztus 19-éig volt országgyűlési képviselő, Hlatky- Schlicter Lajos nagyvállalkozó, törvényhatósági bizottsági tag, függetlenségi politikus (1908-1918). 5,1 báró Mednyánszky Árpád, Mednyánszky László fia (Tőre, 1848. március 12- ?) függetlenségi politikus volt. 51 gróf Batthyány Lajos (Egyed, 1860. július 27. — Polgárdi, 1951. december 27.) 1883-től Győr megye főispánja, támogatta Zechmeister Károly polgármester városfejlesztési terveit, a Győri Városszépítő Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. 1892-től 1896-ig Fiume kormányzója, majd a város országgyűlési képviselője 1896-1901 között. 1894-ben Győr díszpolgárává választották. 52 Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. - Budapest, 1909. március 27.) jogász, közgazdász. 1862-től az MTA levelező, majd 1865-től rendes tagja. Deák szellemi köréhez tartozott, rész vállalt a párt gazdasági programjának kidolgozásában. Tagja volt a kiegyezést előkészítő bizottságnak. 1883-tól az Osztrák- Magyar Bank alkormányzója, 1886-tól az újjászervezett főrendiház tagja. 1904 és 1907 között az MTA alelnöke. 51 gróf Zichy János (Nagyláng, 1868. május 30.- Nagyláng, 1944. január 16.) 54 Nendtvich Andor polgármester 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom