Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József államháztartás helyzetét nehezíteni, csak azt kéri, hogy a kultuszminiszter fordítsa a pécsi iskolák államosítására azt az összeget, ami nem kellett Székesfehérvárnak, amiről ez a város oly előkelőén lemondott. A kultuszminiszter elnevette magát, és rövidesen megtörtént a pécsi elemi iskolák állami kezelésbe vétele. Az} hiszem, nem mondok nagyot, hogy ez a szerencsétlen körülmény is lényegesen hozzájárult Pécs rohamos előretöréséhez és a sokszor megsiratott Székesfehérvár szomorú lemaradásához}”55 Kétségtelen azonban, hogy mind Pécs, mind Győr választójoggal bíró szavazói összetételüket tekintve jelentősen különböztek Székesfehérvártól. Amíg Székesfehérváron, a földbirtok alapján a választók közel 2/3-a nyert részvételi lehetőséget, addig Győrben, de Pécsen sem találkozunk ilyen aránnyal, a klasszifikáció másik lényeges eltérése, hogy a másik két városban lényegesen nagyobb volt az értelmiségiek száma és aránya. Ahhoz, hogy megérthessük azt, hogy a dualizmus időszakában több évtizeden keresztül működtek alkotó városvezetők, a törvényhatósági bizottság és a helyhatósági választási rendszerről is említést kell tenni. A polgármestert 1848-tól, valamint 1861-től eltérően nem a szavazati joggal rendelkezők, hanem a törvényhatósági bizottság választotta, 6 éves időtartamra. További sajátosság, hogy e testület tagsága a háromévenkénti választás alkalmával nem teljes egészében újult meg, csupán a választott tagok helyeinek a fele került a választás alapján betöltésre. E rendszer sajátossága tehát az, hogy a „hirtelen”változásoknak gátat szabott. Székesfehérváron a kiegyezést követő néhány évben a politikai élet főszereplőinek (a városi tisztviselők, tanácsnokok) közéleti pályafutását áttekintve megállapíthatjuk, hogy nem változott lényegesen a hatalmi elit. A reformkorban és az 1848/49-es szabadság- harc időszakában a fontosabb pozíciókat betöltő vezetők 1861-ben sem váltak egyöntetűen a helyhatóság újjáalakulásakor a politikai élet főszereplőivé, de egy-két jelesebb képviselőjük az önkormányzat helyreállítását követően is részt vett a közéletben. Közülük Detrich Zsigmondot, Haáder (Hadhalmi) Pált, Zsömböry Edét, Novák Kálmánt, Ellmann Miklóst, Niczky Jánost,56 57 Zalay Károlyt, Baur Györgyöt, Fintzer Vilmost, Námesy Ferencet, Ferenczy Jánosfi1 emelhetjük ki. A fenti személyek halálukig jelentős politikai befolyással rendelkeztek. A politikai nemzedékváltásra, azaz jelentősebb politikai fordulatra csak 1878-ban, Havranek József polgármesterré választásával került sor. Az ifjabb nemzedék tagjaként feltűnő Havranek Székesfehérváron született.58 Családja Csehországból származott, s 1535-ben nyertek nemességet. Bár pontosabb adat nem áll rendelkezésünkre, valószínűsíthető, hogy ősei az 1780-as években költöztek Magyarországra. Név szerint ismerjük Havranek Vencelt, aki Óbudán, 1785. július 30-án kötött házasságot Waltz Borbálá55 SZVL. XV. 5. Kézirattár No. 157. Csitáry Csitári Emil visszaemlékezése. 56 Niczky János korábbi főbíróhelyettest, 1848. május 8-án választották meg tanácsnokká, 1859-től levéltárosként tevékenykedett, majd az 1861. január 7-diki tisztújításon III. közigazgatási tanácsnokká választották, 1867. május 9-én a közigazgatási tanácsnoki tisztséget nyerte el. Negyven éves városi szolgálat után 1873-ban hunyt el. 57 (Székesfehérvár, 1807. — Székesfehérvár, 1864.) 58 A felsővárosi anyakönyv tanúsága szerint 1845. január 8-án keresztelték meg. Felsővárosi anyakönyvek 1845. 31. p. A családi feljegyzések szerint 1843. június 10-én született. 18
