Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
hogy azokat módosítani szükséges, melyeket „a nemzet és a fejedelem köfös egyetértésben” kell meghozni. A győri választóknak mindenesetre szokadan volt, amit „az anyagi viszonyokról”, a gazdasági életben kialakítható, a Széchenyi-féle „combinált reform” rendszerről mondott. Újszerűén, a polgári fejlődés igényeinek megfelelően közelítette meg a kézműipar, a gyáripar fejlesztését. Kereskedelmi szabadságot és modern bankrendszert kell megteremteni, szabad társulásokat, az adószerkezetet kell korszerűsíteni, a takarékosságot, valamint a szakképzést kell előmozdítani. Zárszóként egyértelművé tette: „Politikai németemmel hazánk függetlenségén állok, de egyidejűleg távol minden sgenvedélyeskedő túlzástól, mely csak rombolni tud, építeni nem képes. ” Meghökkentette a győri polgárokat Kautz tudományos érvelése és hatásos szónoklata. Beszédének volt olyan gondolata is, amit a hallgatóság meg sem értett. Mindenesetre Kautz meggyőző előadásával lenyűgözte hallgatóságát, melynek folytán nem volt kétséges a szavazás eredménye: az 1865-ös választáson a szavazatok 52%-át Kautz nyerte el, míg Kozma Imrére, a szavazásra jogosult polgárok 45%-a voksolt. A statisztika alapján ez volt Kautz legnehezebb győzelme. Ez alkalommal még választási rigmus is született: „Hogy ba lélek kicsi volna Kautm Gyula nálad, Mint a test, úgy más lenne a követünk. Es ha tested is olyan lenne, mint szellemed, Akkor nem férnél meg a% új képviselő helyeden. Am, de Győr követét könnyen bírja a nádscfk, S jelleme tölti be majd a honatyák termét. ”5H Képviselőként nagy érdemeket szerzett a kiegyezés létrejöttében ugyanis, 1867. augusztus 4-én beválasztották írnoknak („tollvivőnek ”) abba a magyar küldöttségbe (depu- tációba), mely az 1867. XII. t. c. (kiegyezési törvény) megalkotására alakult a monarchia mindkét országában. Kautz a delegációk maradandó érdemének nevezte: „első eset, hogy magyar és osztrák törvényhozási tagok közjogi kérdésekben együtt tárgyaltak”, továbbá a delegációs intézmény alkalmas „a Monarchia két állama kögtfennforgó ellentétek kiegyenlítésére Az 1869-es és 1872-es választásokon Kautz Gyulával szemben a balközép mindkét választáson a polgári baloldali elveket valló, jószándékú Peregi (Preng) Mihályi2 tűzoltó 50 51 52 _____,yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai es^memosgalomba”_____ 5 0 Gy.K. 1865. október 12. 51Kuncz,1904. Reminisgcenciák a% 1867-iki kiegyezési küldöttség történetéből (Kautz Gyula szóbeli közlése nyomán.) Győri Hírlap Piros Könyve 1904. Dr. Kuncz Jenő 1904.12. (Továbbiakban: Kuncz, 1904.) 52 Peregi (Preng) Mihály. Még az 1820-as években Morvaországból települt Győrbe. Eleinte sikeres gabonakereskedő, egy időben ő volt a Győri Lloyd elnöke. Ekkor magyarosította családnevét Peregire. A terménykereskedelemből meggazdagodott és Bihar megyében birtokot vásárolt. Itt kereste meg egy győri küldöttség, hogy vállalja el a balközép képviselő jelöltséget. Vállalta és azonnal visszautazott Győrbe. Két választáson indult (1865 és 1869) és mindkettőn alumaradt Kautz Gyulával szemben. Közben rangos közéleti személyiség lett Győrött: tűzoltó egylet elnöke, utóbb kinevezték tűzoltó parancsnoknak. Mint a városi közgyűlés tagja kezdeményezte a győri jogakadémia visszaállítását. Nem volt „harcias” személyiség, jó szándékúságára jellemző, hogy elismerte Kautz képviselő Győrrel kapcsolatos eredményeit. 123
