Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László parancsnokot jelölte. Pereginek átfogó választási programja nem lévén, rövid beszédet tartott a kereskedelmi gyűlde nagytermében, melyen próbálta védeni az 1848-as forradalom és szabadságharc értékeit (főként a nemzeti függedenséget) s hangsúlyt adott Győr város polgári és főként gazdasági fejlesztésének. Tisztelettel beszélt Kautz Gyuláról, elismerte a város érdekében kifejtett érdemeit, melyet a városi közgyűlés elé terjesztett.53 1875-ben, a pártfúzió évében Kautz Gyula addig soha nem tapasztalt arányban nyerte el a győriek mandátumát a politikailag súlytalan Kris^tinkovich Ede ügyvéddel54 szemben. Krisztinkovichnak nem volt igazán értékelhető választási programja, statisztikai adatok (az ország földrajza, kereskedelmi behozatal és kivitel, adóhátralék stb.) rendezetlen halmazát közölte a helyi lap, melyek nem álltak össze koncepcionális választási programmá. 1878-ban Kautznak olyan tekintélye és népszerűsége volt a győri választó polgárok körében, hogy az ellenzék konstatálván Kautz nagy számbeli fölényét, nem is állítottak neki ellenfelet, egyszerűen közfelkiáltással megválasztották képviselőnek. Példátlan politikai siker, kiemelkedő választási eredmény, melyet egy kivételes képességű tudóstanár ért el, akit immár ötödször választottak meg országgyűlési képviselőnek55 56 1881-ben a választáskor Kautz nem tartózkodott Győrben, Breslauban (ma Wrocláw lengyel város) volt feleségével gyógy pihenésen. Táviratban közölték vele, hogy vele szemben az ifjú báró Mednyás^ky Árpád, a függetlenségi párt jelöltje nyerte el a győri mandátumot. Politikai és emberi kvalitásai közé tartozik, hogy Kautz emelt fővel, óriási morális, lelki erővel tudott veszíteni, nem kereste bukásának okait másokban, vagy a körülmények alakulásában. Breslauból küldött „Szózatában” kijelentette: „Ha tisztán, demokratikus körülmények köpött zajlott le a választás, akkor ebbe bele kell nyugodni”. Előzetesen azt is kijelentette, hogy „ha a választók bizalmával más valakit tüntetnek ki és a képviselő- séggeljáró kötelesség és felelősség súlyos terheit a vállamról leveszik, ez nekem nem esik nehezemre”. Talán ebben a mondatban valamifajta rejtett üzenet rejlik. Arról is szólt, hogy „pártra való tekintet nélkül, úgy azpn túl is tőlem kitelhető módon fogok Győrnek, szeretett szülővárosomnak érdekei, java és jóléte előmozdításához járulni. ” Még azt is megígérte, „hogy báró Mednyánszky Árpád törekvéseit és fáradozásait önzetlenülfogom támogatni' A Feltevésem szerint a győri sorozatos választási sikerek hatására Kautz Gyula megkedvelte a politikai munkát, kilépett a tanári és tudósi magány viszonylagosan elszigetelt világából, kialakult benne egyfajta affinitás és morális késztetés a közélet iránt. Úgy érezte, hogy a közéleti hivatás, a politikusi szerepkör vállalásával jóval gyorsabban és 53 Gy.K.1872.március 3. 54 Krisztinkovich Ede ügyvéd. Már az 1865-ös választáson indult a „szélbal” képviseltében, ám Kautz Gyulát és Kozma Imrét még megszorítani sem tudta. 1868-ban megyei főügyész és aktív munkát fejtett ki az ügyvédi egyletben, majd az ügyvédi kamarában (Kamara, 2006.). Éveken át a Rába Szabályozási Társulat, valamint a Győri Ének- és Zeneegylet ügyésze (Petz, 1830. 303.). 1875-ben a „közjogi ellenzék” jelöltje, s úgy tűnik politikailag súlytalan ellenfele volt Kautz Gyulának. 1880. szeptember 7-én alakult meg Győrött a függetlenségi párt, melynek megyei elnöke lett (Gy.K.1880. szeptember 8.). 1881-ben megválasztották a győrszigeti választási kerület országgyűlési képviselőjének (Petz,1830. 303.). 55 Gy.K. 1878. augusztus 8.). 56 Gy.K. 1881. június 29. 124
