Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László elfogadta a Deák-párt és a győriek felkérését. Akkor még nem tudhatta, hogy politikusként nagy sikereket ér el választó kerületében és főként az országgyűlésben. Tizenhat éven át, mint országgyűlési képviselő szolgálta az országot és a várost: ötször választották meg Győr város országgyűlési képviselőjének, többnyire meggyőző fölénnyel nyerte el a győri választókörzet mandátumát.47 Röviden idézzük meg Kautz győri választási sikereit: 1865-ben Kautz először szerepelt a politikai közélet színpadán, s az ellenfele a győriek előtt nagy műveltséggel bíró, nyelveket beszélő népszerű Kozma Imre ügyvéd48 volt. Érdekes dolog, hogy mindketten, Kautz és Kozma újvárosi lakosok voltak és együtt jártak győri jogakadémiára, közös politika tanáruk Karvasy Ágoston volt. A Lloyban tartott, feltűnően rövid választási beszédében Kozma hitet tett a kibékülés mellett, ám ennek a feltétele „a 48-i törvények teljes és tökéletes életbe léptetése” lenne. Emelt hangon kijelentette, hogy ezekből a törvényekből „a nemzet egy betűt sem engedni elhatározott szándoka. ”49 Kautz 1865. november 1-jén tartotta a kereskedelmi gyűlde (Lloyd) nagytermében választási program beszédét, amit ő „politikai hitvallásnak” nevezett. Bevezetőjében történelmi ívet adott az 1867-es kiegyezés indoklásának és tudományos igényességgel szólt megkötésének történelmi szükségszerűségeiről („hasznáról”). Történelmi előzménynek tekintette az 1723-as Pragmatica Sanctiót, az 1790-91-es reformtörvényeket, s végül az 1848-as ,,hongyűlések törvényeit”. Ezek az események az 1867-es kiegyezés szerves történelmi előzményei. Az effajta történelmi kontinuitás indokainál abból indult ki, hogy a bécsi udvarnál ezeken az időpontokon lazítottak valamit az önkényuralom merevségén és elfogadtak néhány törvényi passzust a magyar nemzet ősi alkotmányából, illetve a jogos reformkövetelésekből. ,^4 mostani választásokon -mondta Kautz- a megkezdett nagy munkát be kell fejezni', s Magyarország jóléte, jövője, sorsa felől határozni. ” A polgári közéletet kell megteremteni, r az országot „minden polgárok közös hazájává kell változtatni, ebből ki kell emelni a középosztályt, melynek társadalmi szerepét növelni szükséges. ” Továbbá szólt a magyar korona területi integritásának helyreállításáról, a felelős minisztérium (kormány) felállításáról, érintette a sokat vitatott „közös ügyek és bizottságok”létét. 1848- hoz való viszonyában elvileg elismerte az áprilisi törvényeket, de hozzáteszi azonnal, 47 Az öt választás részletes leírását Id. KGYEK. Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar. Győr, 2009. 29-53. 48 Felsőpulyai Kozma Imre. A család Felsőpulyáról (Obenpullendorf) települt Börcsre, majd Győr- Újvárosba költöztek. Kozma Imre elvégezte a gyűri királyi jogakadémiát. 1848-ban a nemzetőr toborzások aktív szónoka. Windischgrätz győri bevonulásakor letartóztatták és a karmelita rendházban kialakított börtönbe zárták. Szabadulása után emigrált, csatlakozott Londonban a Kossuth párti Pulszky-csopothoz. Kínzó honvágya miatt 1850-ben hazatért és látványos fogadalmat tett: addig nem lépi át a lakása küszöbét, míg önkényuralom van Magyarországon. Kozma magatartása megihlette Jókai Mórt és róla mintázta „Az új földesúr” Garamvölgyi Ádám figuráját. 1860 végén lefordította Kossuth küthahyai alkotmánytervét, melyet magánkiadásban megjelentetett „A magyar nemzet szebb jövője” címmel. 1861-ben Győr város országgyűlési képviselője, indult 1865-ös választáson, ám Kauztzal szemben a választást elveszítet- te.l867-ben polgármesterré választották Győrött.l888-ban meglátogatta Kossuthot Turinban és átadta neki a város díszpolgára címet. A függetlenségi párt győri elnöke is volt. (Tóth: Kossuth küthahyai alkotmány tervének 1860.évi győri kiadása. Győr in: Arrabona 34.1995. 5-55.) 49 Gy. K. 1865. november 9. 122
