Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
1868-ban, midőn a képviselői beszámolóját tartotta a Lloydban, kijelentette: „Mindvégig a haga bölcsének lobogója alatt álltamZ”*1 Egy másik cédulán politikai elvhűségét dicsérik: „Egyike volt és maradt a szilárd Deákisgtikus politika meggyőződésben hívének és hirdetőjének Ezen felül Kautz azonosult Deák szociális elveivel: „Igen rosszul vélekedők, ki agt hinné, hogy csak a hangok givatara sodorhat el egy nemgetet; van még egy más, lassúbb dísgtelen és aljas nemgeti halál is: a kögelsgegényedés, vagy nemgeti sorvadás. Ettől megóvni hagánkat a legnemesebb kötelességünk. ”41 42 * Kautz eljárt a Deák-klubba és ott kifejtette a politikai és főként közgazdasági tételeit. A beszélgetés során kialakult róla, hogy egy nagy tudású tanárember, aki főleg nemzet- gazdasági kérdésekben szakértő. Deák Ferenc „intimebb köréhegj’ tartozott Eötvös Jógsef- fel, Eónyai Menyhérttel, Kemény Zsigmonddal és Csengeiy Antallal. Amikor 1865 tavaszán megkezdődött a Deák-párt szervezése és a választásokra való felkészülés, párttársai és maga Deák is bíztatták, szálljon harcba a győri képviselői mandátum elnyeréséért, tekintve, hogy ebben a városban született, itt nevelkedett és itt élnek szülei és testvére. Lónyai Menyhért (aki Kautzhoz hasonló szakágban dolgozott) a Pesti Naplóban megjelent magán levélben felkérte Kautzot a képviselő jelöltség elfogadására. ,Alrra kértem föl, misgerint ne utasítsa el magától a bigalmat, ha képviselőnek megválasztani akarják, sőt lépjen Jöl egyenesen és tegyen meg mindent megválasgtása érdekében. Ha sgülővárosa — mit alig merek hinni — nem választanák meg kitűnő íróját, talán adódik más válasgtó kerület, mely megtisgtelendi bigal- mával hagánk egyik legtudományosabb férfiát, kinek nemgetgagdásgati és politikai munkája a külföldi tudományos világ előtt is kellő méltánylásra talált.”42 Pompéry János, a hajdani győri lapszerkesztő, a Magyarország főszerkesztője is megszólalt Kautz oldalán. így jellemezte: Kautz Gyula „Minden parlamentnek dísgévé válhatnék, jelleme fedhetetlen, így sgelleme is sgabad; tudománya pedig olyan kincs, mely a magyar irodalomnak egyik gagdagságát képegi. Óhajtandó, hogy e jellemes tudományos emberünk ott üljön a törvényhogók kögött, mint nemgetgagdásgati sgaktudós első leend”.44 Eleinte kissé vonakodott a politikusi szerepkör elfogadásától, nem akart ő politikus lenni. Ugyanis jóérzéssel, nagy lelki megelégedéssel és hivatástudattal végezte az egyetemi oktatást és a tudományos „irodalmi” kutatást. Attól félt ugyanis, hogy' a politikusi teendők miatt kevesebb idő jut tanítványaira, esetleg megzavarhatja a viszonylagosan nyugodt, alkotásra serkentő tanári és kutatói munkáját. Elfogadásában nagy szerepe volt annak, hogy Győrből felkereste Beke Béla ügyvéd vezette „előkelő és tekintélyes” polgárokból álló küldöttség45 és biztosították arról, hogy „a mostani időkben nem cgélsgerű módosításokra és reformokra alkalmatlan képviselők kellenek, hanem ag igazgatási, törvénykegési kereskedelmi, péngügyi, kögigaggatási téren speciális, sgakavatott, valódi tudományossággal rendelkező sgemélyek legyenek a törvényhogásban ”.46 Ez az érvelés már megnyugtatatta Kautzot és _____„A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta ag európai esgmemoggalomba"_____ 4 1 Gy.K. 1868. december 24. 42 Gy.K. 1884. július 6. « Földes, 1911. 327-328. 44 Gy.K.1865.október 8. 45 A küldöttség tagjai Kautz Gyula győri barátai közül kerültek ki: Beke Béla ügyvéd, a szabadelvű párt gyűri elnöke, Mersich József ügyvéd, a Győri Közlöny szerkesztője, Karvasy Kálmán ügyvéd, a városi közgyűlés belvárosi küldötte, Ziska József ügyvéd, Csukásv József író, költő publicista. 46 Gy.K. 1865. október 8. 121
