Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése

Székesfehérvár dualizmuskqri fejlődése

a felekezet lélekszáma 1910-ig folyamatosan emelkedett 3024 főre (8,3%), majd ezt követően a város gazdasági, kereskedelmi szerepköre változásának következményeként, folyamatosan csökkent. A csökkenés azonban nem zuhanásszerűen, hanem folyamatosan ment végbe (1920-ban 2 867 fő, 7,3%).

Attekintően a felekezeti arányok a következőképpen alakultak: 1869-1900 közötti időszakban a református vallásúak növekedése 91,5%, az evangélikus felekezeté 44,3%, az izraelitáké 36,5%, amíg a városi népesség növekedése 34,2% volt. A római katolikusok aránya folyamatosan csökkent, növekedésük a városi népesség növekedésétől elmaradt, csupán 30,2%-os volt, ennek köszönhetően arányuk a városi népességen belül valamelyest — az 1869. évi 83,3%-ról, 1900-ra 80,8%-ra — , csökkent, később azonban ezen a szinten maradt.21 * * * * * 27 1920-ban a lakosság 80,8%-a volt római katolikus vallású.28 Győr vonatkozásában is megfigyelhetünk változásokat, itt is csökkent a római katolikus felekezet aránya, 71,1%-ról 69,6%-ra, és jelentősebben növekedett az izraeliták jelenléte (8,6%-ról 11,7%-ra). Pécs felekezeti viszonyai is változtak a római katolikusok arányának csökkenése (90,7%-ról 84,9%-ra) mellett, a református feleke- zetűek és az izraeliták száma jelentősen növekedett.29

A népességnövekedésnél nagyobb mértékben növekedett az építkezési tevékenység: 1845/46-ban 1763 házat, 1850-ben 1579 házat, 1857-ben 1615, 1864-ben 1692 házat írtak össze.30 1869-ben a belterületen 1773 épület állt,31 1880-ban 1974, 1883-ban 2013,32 1890-ben 2385, 1893-ban 2601,33 34 35 1900-ban 2621,:34 1910-ben 3467,33 1920-ban

21A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 78-79. p.

A római katolikus népesség számának változásai: 1844/45: 16 985 fő 1850: 16 070 fő. 1857: 16 711 fő. Drucker József: Székesfehérvár 1868-ban. Elnöki jelentés e szabad királyi város törvényhatósága működésének főbb

mozzanatairól Székesfehérvár, 1869. 18. p. 1869: 18 887 fő.

Székes-Fehérvár 1869. december 31-én. Székesfehérvár, 1870. 7. p.

1880: 20 671 fő. 1883: 20 789 fő. 1890: 22 130 fő. 1900: 25 748 fő. 1910: 29 407 fő. 1920: 31 110 fő.

Thirring Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle. XVI.

évf. 1938. I. köt. 216. p. Az 1883. évi adat Havranek József: Székesfehérvár szab. kir. város polgármesterének jelentése 1883-ik évről. Székesfehérvár, 1884. 14. p.

28 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXVII-XXVI11-XX1X-XXX. Bp., 1925. 11. p.

29 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 78-79. p.

30 Drucker József: Székesfehérvár 1868-ban. Elnöki jelentés e szabad királyi város törvényhatósága működésének főbb mozzanatairól. Székesfehérvár, 1869. 18., 22. p.

31 Székes-Fehérvár 1869. december 31-én. Székesfehérvár, 1870. 5. p. A városrészenkénti megoszlás a következő: Belváros: 215; Felsőváros: 782; Víziváros 187; Tóváros: 192; Víziváros: 187.

Palugyay 1574 házat említ, amelyből 215 a Belvárosban, 742 a Felsővárosban, 80 a Vízivárosban, 169 a Tóvárosban, 368 a Rácvárosban volt. (Az adatsor az 1850. évi adatokat tartalmazza.)

32 Székesfehérvár szab. kir. város polgármesterének jelentése 1883. évről. Székesfehérvár, 1884. 14. p.

33 1893-ban a lakóházakon kívül 43 cselédlakot, 1317 gazdasági épületet, 41 gyár és ipari épületet, 2 fürdőt, 16 laktanyát írtak össze. Az összes épület száma 4065 volt. Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. I. évf. 1893. Bp., 1894. 3. p.

34 1880., 1890., 1900. évi adatot közli: A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 22. p. Adatsorában azonban téves az 1869. évi lakóház szám, az nem a belterületre vonatkozik, hanem a város valamennyi, így a külterületeken található épületekre is, 2937 épületet említ.

35 1900-1910 között a lakóházak száma 32,2%-kai növekedett. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. VI. rész. ICégeredmények összefoglalása. Új sor.. 64. Bp., 1920. II. Részletes kimutatások. 2.p.

13