Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József 383136 lakóházat írtak össze. 1869-1880 között 11,33%-kal, 1880-1890 között 20,82%- kal, 1890-1900 között 9,89%-kal, 1900-1910 között 32,27%-kal, 1910-1920 között pedig 10,49%-kal növekedett az épületek száma.37 — Az építkezések kérdéskörével, a lakóépületek városrészenkénti növekedésével a városbővülés fejezetben foglalkozunk. — Az 1890. évi népszámlálás adatai alapján a házak 19%-a épült kőből, illetve téglából, az épületek 62%-a kőalapra épült vályog, illetve sár falazatú volt. A századfordulóra jelentősen növekedett a kő- és téglaépületek aránya, amely meghaladta a 23%-ot, ezzel arányosan csökkent a kő-, vagy téglaalapú vályog és sárfalazatú házak száma, de elsősorban a külterületi építkezések következtében nem változott számottevően, bár csökkent a vályogból és sárból készült épületek aránya.38 A lakóházállomány minősége Pécs és Győr vonatkozásában lényegesen kedvezőbb képet mutat, hiszen Pécsen 1890-1900 között jelentősen növekedett a kő- illetve téglaépületek aránya és meghaladta a 62%- ot, Győrben bár kisebb mértékben növekedett ezen épületek száma 1890-hez képest, az épületek közel 79%-a tartozott e kategóriába. Utóbbi esetben azonban megjegyezzük, hogy a házak fedésében figyelhető meg kedvezőtlenebb állapot, hiszen a házak mintegy 41%-a volt cserépfedésű.39 A századfordulón a lakóházak többsége földszintes volt — 2438 — az egy- és kétemeletes épületek, néhány kivételtől eltekintve — összesen 183 — a belvárosban álltak. A fenti adattal szemben Pécsen 461, Győrben 493 emeletes épület állt.40 A későbbiek során — 1900 és 1910 között - bár jelentősen növekedett a lakóházak száma, hiszen ebben az évtizedben a növekedés meghaladta a 32%-ot, azok „minősége” nem javult és nem növekedett számottevően az emeletes házak száma sem. Székesfehérvár épületállományából az emeletes épületek száma nem érte el a 6%-ot — 176 egyemeletes, 26 kétemeletes épület volt41 — , ezzel szemben Pécsen 12,9%, Győrben 18,1% volt az arányuk.42 A lakóházak jellegére világít rá, hogy közel egynegyedük a gazdasági épülettel együtt közös tető alatt állt, s ennek következtében a külön álló gazdasági épületek száma nem volt magas. 36 Ebből önálló lakóház 2911, cselédlak 22, gazdasági épülettel összeépített lakóház és cselédlak 898 db. volt. 1920. évi népszámlálás. V. rész Részletes demográfia. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 73. köt. Bp., 1928. 1058 téglaépület, 2007 kőlapé vályogház, 750 vályogház volt. Tetőzete szerint 2567 cserép és palafedésű, 200 zsindely és deszkafedésű, 1064 nád és zsúpfedésű volt. Az 1920. évi népszámlálás I. rész A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 69. köt. Bp., 1923. 17. p. 37 Összesen, a korszakban 1869-1920 között 216%-os növekedés figyelhető meg. 38 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenként. Bp., 1902. 32. tábla. 39 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenként. Bp., 1902. 32. tábla. 40 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 25. p. 41 A Magyar Szent Korona országainak 1900. évi népszámlálása. V. rész. Készletet demográfia. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 61. köt. Bp., 1906. 2. p. Pécsen 670 egyemeletes, 36 kétemeletes, 5 háromemeletes, Győrben 503 egyemeletes, 8 kétemeletes, 3 háromemeletes, 1 négyemeletes épület volt. Uo. 2. p. 42 Székesfehérváron a lakóépületek 5,1%-a, Pécsen 12,9%-a, Győrben 18,1%-a emeletes épület volt. A Magyar Sgént Korona országainak 1910. évi népszámlálása Ú7. rész Végeredmények összefoglalása. Új sorozat. 64. köt. Bp., 1920. II. Készletet kimutatások. 2. p. 14
