Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József filoxéra megjelenését követően, vagy közvetlen előtte — a szőlővel telepített homokos területek beépülése jelentős, később pedig ezek környékén figyelhető meg számottevő külterületi építkezés. A következő népszámlálás idejére, 1910-re Pécsett is jelentősen növekedett a külterületi részeken lakók száma, elsősorban a külvárosok külterületén, a nagyobb forgalmú országutak mentén, valamint az Ullmann-telepen és az új sörgyártelepen telepedtek meg, mintegy 1700 fő,16 egy évtized múlva pedig 3965 fő volt az ott lakók száma.17 Győr esetében a statisztikai források nem rögzítenek ilyen jelenséget. Részben ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy a törvényhatósági bizottság a városba való betelepedés kérdésével több alkalommal is foglalkozott. Megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a letelepedőktől díjat szedjenek. A javaslat elsősorban a szegényebb rétegek betelepedését próbálta meggátolni, de a díj bevezetésére nem volt mód,18 csupán a községi kötelékbe történő felvételért szedtek díjat, belföldiektől 25 forintot, külföldiektől 50 forintot, lakhatási engedélyért a fenti összegek felét kellett a házipénztárba befizetni.19 A századforduló kivándorlása számottevő veszteséget nem okozott a városi népességben, hiszen az 1907. évben a legmagasabb kivándorlási létszám is csupán 67 fő volt. 1904 és 1908 között összesen 242 fő távozott, döntő többségük Amerikába. Győrből ennél is kisebb számban távoztak,20 Pécs azonban magas kivándorlási számokat mutatott, hiszen népességének nem kis hányadát, összesen 1928 főt veszített.21 A korszakban a város felekezeti összetétele többször is módosult. A többségében római katolikus vallású város népesség-összetétele, az 1860-as években megváltozott. E változás elsősorban a zsidóság nagyszámú betelepedése folytán következett be. Az izraeliták 1869-1910 között a második legnépesebb felekezetté váltak.22 1869-ben 1997 fő,23 1880-ban 2689 fő, 1883-ban 2732 fő,24 1890-ben 2779 fő,25 26 1900-ban 2726 fő20 volt. Arányuk az 1880. évi népszámlálásnál érte el a legmagasabb értéket, 10,5%-ot, de 16 1910. évi népszámlálás. I. res^ A népesség és főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. köt. Bp., 1912. 488. p. 17 Az 1920. évi népszámlálás. I. rész. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 69. köt. Bp., 1923. 136. p. 18 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1892. No. 287. 19 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1888. No. 322. 20 Összesen 191 fő. Megjegyzendő e város esetében is, az 1907. évi kivándorlás szám magas, ekkor 110 fő vándorolt ki. 21 A Dunántúl vonatkozásában ez kimagaslóan magas szám. A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 234. p. 22 1844/45-ben 212; 1850-ben 299; 1857-ben 825 izraelita élt a városban. 1845-1857 között legjelentősebben az izraelita felekezet lélekszáma növekedett. Drucker József: Székesfehérvár 1868-ban. Elnöki jelentés e szabad királyi város törvényhatósága működésének főbb mozzanatairól. Székesfehérvár; 1869. 18. p. 23 Székes-Fehérvár 1869. december 31 -én. Székesfehérvár, 1870. 7. p. 24 Havranek József: Székesfehérvár szab. kir. város polgármesterének jelentése 1883-ik évről. Székesfehérvár, 1884. 15. p. 25 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 64. p. 26 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenként. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. I. köt. Bp., 1932. 26. tábla. Az össznépesség vonatkozásában 2788 fő. 12
