Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Aft Ha A részvényesek nem tadták a szerb megszállás viszonyai miatt azt a kötelezettségüket betartani, hogy a Budai Külvárosban új mozit építenek. Erre csak két év elteltével, a felszabadulás utáni időszakban kerülhetett sor, de már veszteséggel indult a beruházás. Ugyanis a Citrom utcai Mátyás Király Vendéglő bérlője meggondolta magát, s telkét nem adta át. A 150 000 koronát kitevő kudarc után a Felsőmalom utca és az Irányi Dániel tér közti területre esett a választás. Az 1921-ben elkezdődött építkezés tervezője Pilch Andor volt, míg a belső tér művészi kialakítására ismét Gebauer Ernő kapott megbízást. Az új mozi, amely a Park Filmszínház nevet kapta, méreteiben is meghaladta az Apollót, ugyanis 680 ülőhelyet létesítettek a kétszintes nézőtéren. Az 1921. december 25-i, ünnepélyes megnyitót a „Robinzonok” c. filmjátékkal tartották meg. Ebben a moziban egyébként a színházi berkekben is jól ismert Hajsinek Re^ső és szalonzenekara szolgáltatta a zenét, a hangosfilm 1931-es megjelenéséig. Ez az esemény azonban már egy újabb, s általunk nem tárgyalt időszakot érint, megjegyezve, hogy a város harmadik, szintén Uránia névre elkeresztelt moziját is ebben az időszakban (1936. szeptember 21.) adták át a Szigeti Külvárosban. Egyesületek a kulturális életben A 19. század második felében növekedett meg és teljesedhetett ki az egyesületi mozgalom, amelynek csírái már a reformkorban is megvoltak. Ám a tárgyalt korszakban ugrásszerűen megnőtt szerepük a gazdasági, politikai, társadalmi és természetesen a kulturális mihőben. Szervezeti felépítésükkel (közgyűlés — választmány — tisztikar) egyfajta politikai struktúrát is közvetítettek, a polgári demokrácia kiteljesedéseként. Ugyanakkor nagyon széles skálán tudott megvalósulni az egyesületi mozgalom: az érdekképviselet, a segélyezés és a szociális gondoskodás, az egészségügy, a társas élet, az ipar és gazdasági élet, az oktatás és a kulturális szféra és a politikus közélet területein. Szinte teljesen átszőtte a korabeli egyesületi struktúra a mindennapi életet, jótékonyan hatva az összetett fejlődési folyamatokra. így elmondható, hogy a dualizmus pozitívan értékelhető eredményei egyben széleskörű társadalmi bázison alapultak, amelynek fontos elemei a szervezet formában működő egyesületek.223 Természetesen a kultúra területein is kimutatható a jelenlétük és sokszor nélkülözhetetlen szerepük, értékteremtésük. Pécsett a tárgyalt időszakban létszámuk megközelítette a kétszázat, s ebből a tekintélyes mennyiségből a kulturális (köz)művelődési szférához mintegy 38%- uk (ha idevesszük a sport és turisztikai egyletek 8%-át is) tartozott. Azaz közel 80 az egyértelműen kulturális célúnak mondható egyesületek száma. Ugyanis funkciójuktól függetienül szinte mindegyik egyesülettípus rendelkezett könyvtárral, klubhelyiséggel, sajtógyűjteménnyel, azaz a művelődés és a társas élet egyik alapvető feltételeivel.224 223 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. I.n. Baranyai Helytörténetírás 1989. Pécs, 1989. Szerk.: Szita László. 133-134. 224 Uo. 104
