Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében A szélesen vett kulturális szervezetek sorába az alábbi csoporttípusok tartoztak; köz- művelődési egyletek, dalárdák, társaskörök, sport és turisztikai egyletek, olvasókörök és az oktatási társulatok. A közel húsz közművelődési egylet körében az 1882 áprilisában létrejött Pécsi Színi Egylet erős bázist akart teremteni a színjátszóknak, s az új teátrum felépítését is szorgalmazta. De csak pár hónapig álltak fenn, mert Duláns^kj Nándor püspök nem járult hozzá a működésükhöz.225 Szintén korlátozás, pontosabban felügyelet alatt álltak a munkás önképző körök, amelyek a dualizmus első évtizedeiben alakultak. Különböző formációi ismertek (Pécsbányatelepi Bányász Önképzőkör, Általános Munkás Kör, Pécsi Munkás Kör, Pécsi Munkások Általános Önképző Egylete, Pécsi Munkás Önképzőkör), s a 90-es évekre zömük feloszlott. Helyükre az 1893-ban előbb a Deák, majd a Zrínyi utcai székházban 1945-ig működő Pécsi Munkásképző Egylet lépett. Tulajdonképpen a szervezett munkások összegészét képviselte önképzőkörök szervezésével, könyvtárral és a dalos mozgalom támogatásával.226 * Fontos vállalkozás volt a pécsi polgárok ösztönzésére az 1896-ban iß. Döméi Nándor elnökletével zászlót bontó Pécsi Műkedvelők Egylete „a szellemi és hazai művelődés teljesítését” célul meghatározva. 1909 novemberében oszlottak fel és alakították meg Zsolnay Miklóssal az élen az Amatőrök Egyesülete Pécsett című társaságot, „M művészetek különböző ágait ápoló magyar amatőröknek egy táborban való egyesítéséért.,r227 A helyi társasági és művészéletet színesítették az első világháború kitöréséig, valószínű, hogy a szerb megszállás alatt szűntek meg. A század elején kibontakozó polgári liberális — szabadművelődési eszmék hatására elsőként (1906.) a Pécsi Petőfi Kör jött létre, a két világháború közötti korszakban csak formálisan működött. A dr. Doktor Sándor és Hajdú Gyula vezette Szabadgondolkodók Pécsi Társasága lényegesen nagyobb körben mozgott, de 1925-ben a Doktor Sándor elleni hazaárulási per során az egylet is megszűnt. 1907-ben alakult meg a Pécsi Szabad Lyceum és a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesülete, amely társulatok a művészetek, történelem, irodalom és közgazdaság köréből szerveztek tudományos előadássorozatokat és önképzőköröket. A Szabad Lyceum a boldog békeidőket követő viszontagságosabb időszakokban is meg tudott újulni,228 s az 1949-es betiltásukig léteztek. A közművelődési szervezetek közül talán a legpatinásabb társaság a Pécs- Baranya Megyei Múzeum Egyesület 1906. október 14-én alakult meg gróf Benyovszky Móric elnök és dr. Szpnyi Ottó titkár vezetésével. Az 1904. november 27-én átadott városi múzeum (már 1895-ben létezett egy úgynevezett múzeumi bizottság) támogatásáért az alábbi célokat határozták meg: „Ezen cél elérése végett kebelében egyesíteni törekszik úgy a szakférfiakat, mint a tudomány és közművelődési célok iránt érdeklődő közönséget. Nyilvános üléseket tart, hol régészeti, történelmi, természettudományi-néprajzi, ipar és szépművészeti kérdések tárgyalását és fejtegetését tűzi napirendre, ,r ezen ülésekkel kapcsolatosan tudományos kirándulásokat szervez■ ” A nagy lelkesedéssel fogadott egyesületet úgy a megyei és városi vezetés komoly pénzösszegekkel támogatta kezdetekben, sőt több egyesület is pártoló tagja volt a 225 Uo. 140. 226 Uo. 157. 222 BML. Pvt. ir. 11 892/1896. 22H BML. Pécs város Okmánytára 461. 105
