Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében ugyanitt 1913. július 2-án megnyílt az Apolló kertmozija is.219 Az impozáns filmpalotában hétköznap du. öt órától éjszaka 11 óráig, míg vasárnap du. két órától éjfélig zajlottak a vetítések. A részvényesek arra törekedtek, hogy a még működő Uránia és Winkler kinematográfokban látható filmeket az Apolló minőségben is felülmúlja. Ez sikerült is a fővárosi kapcsolatok révén, de ifjúsági matinékat és ún. komplex műsorokat is adtak a korszak szórakoztató és híradó filmjei mellett. S valóban, a nyitás napjától szinte mindig zsúfolásig megtelt az új mozi, mert az új filmforgalmazók alkotásait is meg tudták szerezni. De rövid időn belül monopolizálták a város mozijait, biztosítva az Apolló egyeduralmát.220 S ez a folyamat 1914. február 16-án kezdődött azzal, hogy a város törvényhatósági bizottsága mozi-szabályrendeletet bocsátott ki, s ebben 15 évre biztosította az Apolló Projectroghap RT elsődlegességét Pécsett. Ezt megelőzően ugyanis a konkurencia miatt háttérbe szorult, s még működő három mozi az Uránia, a Winkler és a Széchenyi Bioskóp tárgyalásokat folytatott az Apollóval, felismerve, hogy koncentrálni és szabályozni kell a pécsi mozikat. A döntést nagy felháborodás követte a lakosság körében, mert a Széchenyi kinematográf ezt követően rögtön megszűnt, a Winkler Bioskóp korlátozott műsorrendjéről már volt említés, és tulajdonképpen az Uránia is erre a sorsra jutott.221 A bemutatókat és fontosabb műsorokat ugyanis kizárólag az Apollóban láthatták a pécsiek, míg az Uránia csak vasárnap és ünnepnapokon vetített filmeket az Apolló műsorterve alapján. Ezzel a csökkentett programmal 1920- ig tudott fennmaradni az Uránia mozi. S a következő évben nyílott meg a Felső Malom u. és az Irányi Dániel tér közü területen Pécs új mozija, amelynek létesítésére az Apolló RT. még 1914-ben kötelezettséget vállalt.222 De ez már egy másik fejezet és kulturális hatását tekintve is új korszakot jelentett a város mozitörténetében. Jelen írás az első világháború kitöréséig, s tulajdonképpen a mozi térnyerésének időpontjáig tekintette át a város szellemi és kulturális életében mindinkább fontos helyet elfoglaló mozik ismertetését. S ekkor már az is kiderült, hogy a mozi számtalan lehetőséget hordoz magában, bár ekkor inkább az anyagi haszonszerzés dominált, s csak két világháború közti korszakban beszélhetünk művészi értékteremtésről is. De az is kiderült, hogy a kezdeti éveket leszámítva nem fenyegeti komoly veszély a színházat a mozi részéről. Sőt a mozi elfogadottsága, s a játékfilmek megjelenése a színészetnek adott inkább lehetőséget, megteremtve ezzel egy újabb művészeti ágazatot, a filmművészetet. Amelynek időleges válságtünetei és sikerei a technika és kulturális fejlődés következtében úgyanúgy megteremtődtek, mint annak idején a 20. század elején, a mozi térnyerésének hőskorában. minden népek és fajok élő, mo?pú typusának 219 Uo. 52-53. o. 22u Uo. 53. o. 221 Uo. 54. o. 222 Uo. 73. o. Ez volt a Park Filmszínház, Pilch Andor pécsi építész tervezésében. A belső tereket itt is Gebauer Ernő festőművész díszítette nagyszabású freskóival. Az új mozi méreteiben is meghaladta az Apollót: 680 ülőhelye volt, s a kényelmet a központi fűtés és az új szellőztető berendezés is szolgálta. 103
