Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése Székesfehérvár népessége a természetes népszaporodásnál nagyobb ütemben növekedett a vizsgált korszakban, a városba történő bevándorlás miatt. Ennek következtében a helybeli születésűek száma csökkent. A városba költözők arányának többsége érdekes módon azonban nem a környező települése lakóiból és nem is a Fejér megyeiek közül került ki. Elsősorban a szomszédos megyékből, így Veszprém-, Komárom-, Tolna- és Pest megyékből, valamint Budapestről. Az I. világháborút követő migráció Székesfehérvárt sem kerülte el, 1920-ban az elcsatolt területeken született fehérváriak száma elérte a 2600 főt.9 A város népességszámára azonban más tényezők is kihatással voltak, a beköltözők és az elvándorlók arányára különösen a főváros gyakorolt kedveződen hatást. A növekedés mellett Székesfehérvár jelentős népességet vesztett, elsősorban a Budapestre költözőkben. Budapest népességelszívó hatása során a népszámlások adatsorai szerint 1900-ban a két város népességcseréje 3552 fős, 1910-ben 3341 fős, 1920-ban 2825 fős veszteséget jelentett Fehérvárnak.10 E folyamat a város felekezeti viszonyait is befolyásolta. A népesség tömörülése bizonyos mértékben különbözött más városokhoz képest, Székesfehérváron is magas volt a város belterületén lakók száma, de a korszakban növekedő ütemben erősödött a „kintiakás”, 1869-ben csupán 142 fő,11 1900-ban 1629 fő lakott elsősorban az öreghegyi szőlőhegyen, ezen túl 66 fő Schmidt téglatelepen.12 A századfordulón Pécs esetében elsősorban a gyártelepeken és a bányakolóniákon tömörült nagyobb népesség,13 Győr vonatkozásában is megállapíthatjuk, hogy a Szabadhegy városrész, mint külön külső városrész lélekszáma jelentős,14 de mindkét város népességéhez viszonyítva a külterületeken történő megtelepedés Székesfehérvár esetében lényegesen jelentősebb, s ezzel a város a legnagyobb külterületi népességgel rendelkezett a Dunántúlon.15 Székesfehérváron ezt követően is tovább növekedett a külterületen lakók száma, elsősorban az egykori öreghegyi szőlőhegy, majd az újonnan — a filoxéra miatt is, amely csaknem a teljes öreghegyi szőlőhegyet elpusztította. Havranek József: Javaslat Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságához a városi házi-pénztárjavára nyitandó új jövedelmi források tárgyában. Székesfehérvár, 1888. 3-4. p. 9 A helybeli születésűek aránya (1869-ben 87%) 1880-ban 61,8%, 1890-ben 62,9%, 1900-ben 58,7%, 1910-ben 58,4%, 1920-ban 58,3%. Ugyanezen adatsor a Fejér megyeiek arányában: 16,9, 16,9, 16,1, 16,8, 14,2%, az ország más részeiből 18,5, 19,1, 21,5, 22,0, 25,8% volt. Thirring Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle. XVI. évf. 1938. I. köt. 211. p. 10 Thirring Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle. XVI. évf. 1938. I. köt. 213. p. 11 Székesfehérvár 1869. december 31-én. Székesfehérvár, 1870. 7. p. 12 A statisztika szétszórt egyes tanyákon, majorokban lakók adatait rögzíti (Demkóhegy, Rácszérűk, Pestis pincék, téglatelepek), de e népesség többségében az Öreghegyen, a szőlőhegyen lakott. A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. Bp., 1912. (Szerk.: Thirring Gusztáv). 58. p. 13 1900-ban 4177 fő lakott a gyártelepeken. In: A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évfolyam (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 58. p. 14 1900-ban 1645 fő lakott itt. 15 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. (Szerk.: Thirring Gusztáv). Bp., 1912. 58. p. Pécsen 1313 fő, Győrben 951 fő lakott a külterületeken. 1 1
