Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Dr. Giessmin Sándor és Zechmeister Károly polgármester vitája a kegyúri jog értelmezéséről Giesswein Sándor és társai — többek között pl. Mohi Antal, Acsay Ferenc9, Gaál János, Bordás Antal és sokan mások — az alábbi érveket sorakoztatják fel annak bizonyítására, hogy a szabad királyi városokban csakis a katolikus törvényhatósági bizottsági tagokat illeti meg a kegyúri templomok plébánosának megválasztási joga: /. ,A szab. kir. városok kegyuraságijoga királyi adományozáson alapulván, ezen jog csakis oly módon és értelemben gyakorolható, amily módon adományoztatok. ” A király szándéka pedig „... kétségtelenül az volt, hogy csakis a választó testület kath. tagjai gyakorolhassák a választó jogot, midőn a kath. lelkész bemutatásáról van szp. ■ ■ ”10 11 2. Amikor a katolikus plébános megválasztásánál mégis vita tárgya lett, hogy a szabad királyi városokban a nem-katolikus bizottsági tagok is választhatnak, akkor „... főkegyúri határozattal a kérdés oly értelemben nyert elintézést, hogy a választásijog csakis a katholikusok számára lett biztosítva. ” Ezt az érvet Giessweinék a Királyi Kancellária 1818. évi május 27-én 16859. szám alatt kelt rendeletével támasztják alá, amely a nagyon hasonló besztercebányai eset nyomán kelt. Ez a rendelet kimondja, hogy „... a különböző hifelekezetek által lakott szab. kir. városokban a róm. kath. lelkész választása csakis a kath. polgárokat illeti. 3. Az előbbi pontban bemutatott kancelláriai rendeletet a magyar királyi helytartó tanács a szabályrendeletek sorába iktatta, hogy az a későbbi esetekben is irányadóul szolgálhasson. így történt ez például Sopron esetében, amikor Sopron Szabad Királyi város törvényhatósági bizottsága ezzel ellentétes határozatot hozott. A magyar kir. Minisztérium 1876. évi október 5-én 19185. szám alatt kelt határozatával kimondja, hogy az 1818. május 27-én kelt királyi rendelet „... meg nem szüntetett. ”12 13 4. Giesswein és társai a negyedik pontban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1890. évi február hó 24-én kelt 7630. számú rendeletét hozzák fel érvként, amely a következőket mondja ki: „a községek ép oly módon gyakorolják kegyúri jogaikat, amennyiben különleges megállapodások, nincsenek, mint a szabad kir. városok. A papválasztásnál a képviselőtestületnek., illetőleg a közgyűlésnek és tanácsnak csak katholikus tagjai bírnak tényleges szavazati joggal. ’ 5. Az ötödik pontban már egy konkrét győri megállapodásról esik szó. 1878. november 13-án ugyanis Győrött a szabadhegyi plébániajavadalom betöltése kapcsán az alábbi megállapodásra került sor: ,gl közgyűlés a nem katholikus fele9 Acsay Xavér Ferenc József Esztergom, 1854. szeptember 16. - Győr, 1912. szeptember 27. Bencés tanár. 1878-ban szentelték áldozópappá. 1881-től 1884-ig Esztergomban gimnáziumi tanár, 1894-ben került Győrbe. 1898-ig házfőnök és gimnázium igazgató. Többedmagával megírta az iskola történetét, kiadta ifjúsági szentbeszédeit, feldolgozta Rónay Jácint életét, szerkesztette az iskola évkönyveit. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja volt. M.: A győri katholikus főgymnáojum története (Győr, 1901.) - A prózai műfajok elmélete (Bp., 1889.) - Rónay jácint János élete (Győr, 1908.) GYÉL. 2003. 10 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 11 Mihalovics Ede, A kegyúri jog, Nyitra, 1897. 265. p. 12 Mihalovics Ede, A kegyúri jog, Nyitra, 1897. 265. p.. 13 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 87
