Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Borbély Tamás kezgtbeliek e%en az 1868.53 t.c% intentioinak14 15 megfelelő méltányosság érzetéből folyó, minden tagjának lelkesült helyeslésével találkozó fennebb elvi jelentőségű nyilatkozatát a-gon hozzáadással határozza jegyzőkönyvileg megörökíteni, miszerint ennek folytán jövőben a város kegyurasága alatt álló plébániai javadalmak betöltésénél mindenkor ez szplgáland irányelvül és ennél fogva a római katholikus plébánosok választása körül a szavazatijogot egyedül a város törvényhatósági bizottságának katholikus vallású tagjai fogják gyakorolni. Mindezen érvek alapján Giesswein Sándor és társai kérik a minisztériumot, hogy a papválasztás eredményét érvénytelenítse és rendeljen el új választást, ahol csak a törvényhatósági bizottság katolikus tagjai voksolhatnak. Ezen kívül szeretnék még elérni azt is, hogy a minisztérium utasítsa a törvényhatósági bizottságot arra, hogy szabály- rendeletbe rögzítse: a jövőben csakis a törvényhatósági bizottság katolikus tagjai választhassák a katolikus plébánosokat. A plébános-választás körüli vita néhány nappal később Zechmeister Károly polgármester válasz feliratával folytatódik. Az evangélikus felekezethez tartozó polgármester október 28-án keltezett levelet ír a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, amellyel a fellebbezésben foglaltak ellen igyekszik hathatósan érvelni.16 A polgármester először is azt emeli ki, hogy az 1878. évi közgyűlési határozatot — mely szerinte a későbbi közgyűlésekre különben sem lehetett kötelező érvényű — hallgatólagosan már azzal is hatálytalanították, hogy 1894-ben — ti. a nádorvárosi plébánia javadalom előző megürülése kapcsán — a nem katolikus bizottsági tagok is szavaztak, anélkül, hogy annak idején ezzel szemben bárki is bármilyen kifogást emelt volna. Pedig az akkori szavazáson részt vett például Mohi Antal vagy Bordás Antal is, akik pedig most a fellebbezés aláírói között szerepelnek.17 A korabeli jegyzőkönyv az 1894. évi választást az alábbi formában rögzíti: „71. Tóth Antal Győmádorvárosi plébános elhalálozása folytán a nádorvárosi plébániai javadalom jogilag és lényegileg megüresedvén olvastatott Zalka János18 győri megyés Püspök Onagyméltóságának ezen plébánia javadalom adományozása iránt a város közönségéhez mint a nevezett plébánia kegyurához a javadalom betöltése iránt intézett megkeresése, mely szerint a javadalomért az általa közzétett pályázat folytán Porschék Antal győrszjgeti esperesplébános, Felbert János győri káplán és Nyőgér Antal káptalandombi lelkész folyamodtak, kik ellen kánonszerű kifogás fen nem forog. ... [Gróf Taszberg Potdolf] Elnöklő Főispán előre bocsátván, hogy a lelkészt választások tekintetében külön 14 Az 1868. évi Lili. Törvénycikk a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról 15 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 16 Természetesen Zechmeister — ahogyan azt levelében meg is jegyzi - ismeri a fellebbezésben megfogalmazott érveket és a vonatkozó iratokat. 17 GyVL: Győr thj. város közgyűlésének jegyzőkönyve IV. 1401 a. 1894 év 71. folyószám 18 Zalka János, dr. Vésgkény, 1820. december 17. - Győr, 1901. január 16. 1867-től volt győri püspök. Kormányzati idejére esik az Eötvös-féle népoktatási törvény végrehajtása. Ennek során kapott új épületet a tanítóképző, folytatódott a tanító apácarendek letelepítése az egyházmegyében. Bővítette a nagyszeminárium (Káptalandomb 26.) épületét, és ott kapott helyet a püspöki könyvtár is,1849-50-ben szerkesztette a Katolikus Néplapot, 1856-58-ban a Religiot, támogatta a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek megjelenését. Főpásztori leveleit Gerebenics Sándor adta ki Győrben 1898-ban. GYEL. 2003. 88
