Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején vállalkozó készült erre az útra. Megpróbálkozott a politikai szerepléssel is. A szabadelvű párt képviselőjelöltjeként 1901-ben mindössze 10 szavazattal maradt alul az éppen vállalkozói karrierjének csúcsán lévő régi győri patrícius Hilbert Károllyal szemben. Szávay ezt követően elköltözött Győrből. Sikerült elnyernie a kétségkívül rangosabb debreceni kamarai főtitkárságot. Régi tevékenységét itt is folytatta. Aktívan részt vállalt a Csokonai Körben, lapot szerkesztett és verseket írt. Új kötetéről újságíró kollégája, Ady Endre (Még az Új Versek előtti Ady) igen elismerő kritikát írt. Életstratégiáját igen tudatosan a főváros felé építette. 1916-ban már az általa (is) kezdeményezett Kamarák Kö^ös Irodájának az igazgatója lett Budapesten. A gazdasági életben vállalt tisztsége és az irodalmi, pontosabban irodalomszervezői karrier itt is párhuzamos volt. Főtitkára lett a Petőfi Társaságnak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ő szervezheti meg a Petőfi- centenáriumot. Sajátos életút volt az övé, amelyből megismerhetjük Győr vonzóerejét, lehetőségeit, ugyanakkor egy középváros korlátáit is. Nagyon hasonlított ehhez — legalább az életút közepéig — Mihalkovics Tivadar pályaíve, aki a korabeli Győr közéletének legalább ennyire ismert és sikeres szereplője volt. A gazdaság felé forduló „modemigátor” típusú jogászértelmiségnek legalább annyira tipikus képviselője volt, mint Szávay. Az 1849-ben Pesten született Mihalkovics a fővárosban végezte jogi tanulmányait, majd 1870-től Pécsett találjuk egy ügyvédi iroda „mesééijogászaként”. Irodalmi érdeklődése és ambíciói a fiatal jogászt nem lebecsülendő teljesítményekre sarkallták. Dolgozott a Pécs-Baranyai Tápok szerkesztőségében, egy gimnazista társával lefordította III. Napóleon korabeli híres művét (Egy rendőrkém titkos naplója), majd önállóan egy angol elbeszélést. Tanulmányai befejezése után Győrbe került. Itt gyorsan bekapcsolódott a városi közéletbe, másképpen fogalmazva képes volt rövid idő alatt szervesülni a helyi társadalomba. Mint már többször említettük, a győri gazdasági és politikai elit gyorsan és zökkenőmentesen fogadta magába az idegeneket. A városba került tehetséges polgárok nemcsak gyorsan kötöttek házasságot a régi városi polgárokkal, de a település társadalma minden téren nyitott volt irántuk. A nagyon gazdag életút különböző részeit nehéz fontossági sorrendbe állítani, számunkra azonban gazdasági és közéleti szerepvállalása a leglényegesebb. A művészetek (irodalom, zene) iránt érdeklődő Mihalkovics gyorsan észrevette a részvénytársasági formában rejlő anyagi lehetőségeket. Ügyvédi képzettsége és közjegyzői működése alkalmat is adott számára az ilyen irányú tevékenységre. Győrben — feltehetően országosan is hasonlóak az arányok — nemcsak a részvénytársaságok vezetésében találjuk őket nagy számban, hanem a részvénybirtokosok között is kiemelkedő az arányuk. Mihalkovicsot az 1890-es évek elején (feleségével együtt) még csak szerény mértékű befektetéssel regisztrálhattuk a Győri Első Takarékpénztár részvényesei között. 1910-ben viszont már az igazgatósági tanács tagja és igen tekintélyes mennyiségű részvény birtokosa volt. Öt évvel később már második volt a befektetők sorában. Sajnos, hogy az életéről szóló források vagyoni helyzetéről eléggé szűkszavúak. Az adólisták tanúsága szerint Mihalkovics stabilan a legtöbbet adózók hetvenes mezőnyének középső részén szerepelt. Az 1870-es, 80-as évek azonban a modern polgári társadalom kialakulásának, kialakításának az időszaka is volt, benne újfajta emberi magatartásmódokkal, emberi kapcsolatokkal. Mihalkovics első győri időszakának fő foglalatossága a Győri Csó69
