Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)

Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején

A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején Politikai ars poeticájára a ravasz középutasság volt a jellemző. Minden társadalmi cso­portnak elismerte követelései jogosságát, de az óvatosság jegyében gyorsan vissza is lépett. Álljon itt néhány jellemző korabeli mondata. munkásosztály elsőrendű kívánsága a választójog kiterjesztése, mellyel a kormány legközelebb kívánja foglalkoztatni az országgyűlést, s amelynek magam is híve vagyok, addig a határig, ameddig az ország nagyságát és egyéb vitális érde­keit nem veszélyezteti”.20 De a kis- és a nagyipar érdekellentétéről is legalább ilyen sem­mitmondó véleménye volt. nagyipar éppúgy, mint a kisiparosság százezrei fáradoznak azon, hogy helyzetükön segítsenek. Természetes, hogy nem szabad túllépnünk a határokat, melyek mindkettőnek a fejlődését és létérdekeit biztosítják. Nem szabad szem elől tévesztenünk egyiknek a jelentőségét, nagy horderejét sem. ” A parlament légköre azonban mindvégig idegen maradt számára. Érdemben talán sohasem szólalt fel. Sikeres nagyvállalkozóként előzékeny jó kapcsolatot ápolt a kispolgári szervezetekkel. Közismert volt gavallér vendéglátásáról és „emlékezetes, hogy milyen előkelő, figyelmes, úri módon vezette a kamarai székház felavató ün­nepségét”.21 Ugyanakkor, ha kellett, „a kispolgárságnak mindig imponáló, mindenkinek oda­mondogató goromba magatartása révén szerzi meg a tömeg- bázisát”. Igazi lételemét csak azok a kérdések jelentették, amelyeket vállalkozói tudása és gya­korlata révén képes volt ádátni. Javaslatot tett például a helyi villamosvasút kiépítésére és a szomszédos települések bekapcsolására. Javasolta továbbá a vízvezeték és a villa­mos hálózat kiépítését, séta- és üdülőterek, sporttelepek létesítését. Nagyvállalkozó­ként is mindvégig a régi patriarchális módon kezelte munkásait. Téglagyári alkalmazot­tainak lakást épített, a munkásgyerekek számára pedig napközi otthont létesített. Az ágyúgyár építésekor pedig 20 000 koronát tűzött ki jutalmul azoknak, akik végig kitar­tottak az építkezésen. Ma már humorosnak tűnik, hogy tanoncaival négy éven át egy hivatásos altiszt vezetésével katonai gyakorlatot végeztetett (rendes egyenruhában), hogy ezáltal jó modort tanuljanak és elszokjanak a csavargástól. Szakíróként is ismert volt, noha műveit ez idáig nem sikerült megtalálni. Terjedelmes munkában fejtette ki a háborúból a békés gazdaságra való átmenet kérdéseit. Elképze­léseit a gyakorlatban is megpróbálta megvalósítani. Létrehozott egy ,y\tmenetgazdasági Rt-t”, de vállalkozása sikertelen maradt. Hlatky-Schlichter Lajos 30 évig szerepelt az adólisták élén, többnyire az első tíz helyek egyikén. Érdeklődött a pénzügyek és a részvények iránt is. A Győri Első Takarékpénztár igazgatótanácsának tagja és az Osztrák Magyar Rank váltóbírája volt. Mellette maradt még ideje az önkéntes tűzoltó egyesület működésének hatékony átszervezésére. Vállal­kozói magatartásának nyitja a hatékony szervezés volt. Ezt a képességét kamatoztatta a helyi politikában is. Magas presztízsét jelezte, hogy halála után több mint egy meat nekrológ, híradás jelent meg róla. 20 Hlatky - Schlichter Rajos programbeszéde. Dunántúli Hírlap 1908. szeptember 6., 1-2. 21 .Vörös Károly (1978.) A győri városigazgatás és várospolitika történetéhez 1861- 1914. I.n.: Gecsényi Lajos (szerk.): l'anutmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, Győr Megyei Város Tanácsa, 97.113. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom