Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején Politikai ars poeticájára a ravasz középutasság volt a jellemző. Minden társadalmi csoportnak elismerte követelései jogosságát, de az óvatosság jegyében gyorsan vissza is lépett. Álljon itt néhány jellemző korabeli mondata. munkásosztály elsőrendű kívánsága a választójog kiterjesztése, mellyel a kormány legközelebb kívánja foglalkoztatni az országgyűlést, s amelynek magam is híve vagyok, addig a határig, ameddig az ország nagyságát és egyéb vitális érdekeit nem veszélyezteti”.20 De a kis- és a nagyipar érdekellentétéről is legalább ilyen semmitmondó véleménye volt. nagyipar éppúgy, mint a kisiparosság százezrei fáradoznak azon, hogy helyzetükön segítsenek. Természetes, hogy nem szabad túllépnünk a határokat, melyek mindkettőnek a fejlődését és létérdekeit biztosítják. Nem szabad szem elől tévesztenünk egyiknek a jelentőségét, nagy horderejét sem. ” A parlament légköre azonban mindvégig idegen maradt számára. Érdemben talán sohasem szólalt fel. Sikeres nagyvállalkozóként előzékeny jó kapcsolatot ápolt a kispolgári szervezetekkel. Közismert volt gavallér vendéglátásáról és „emlékezetes, hogy milyen előkelő, figyelmes, úri módon vezette a kamarai székház felavató ünnepségét”.21 Ugyanakkor, ha kellett, „a kispolgárságnak mindig imponáló, mindenkinek odamondogató goromba magatartása révén szerzi meg a tömeg- bázisát”. Igazi lételemét csak azok a kérdések jelentették, amelyeket vállalkozói tudása és gyakorlata révén képes volt ádátni. Javaslatot tett például a helyi villamosvasút kiépítésére és a szomszédos települések bekapcsolására. Javasolta továbbá a vízvezeték és a villamos hálózat kiépítését, séta- és üdülőterek, sporttelepek létesítését. Nagyvállalkozóként is mindvégig a régi patriarchális módon kezelte munkásait. Téglagyári alkalmazottainak lakást épített, a munkásgyerekek számára pedig napközi otthont létesített. Az ágyúgyár építésekor pedig 20 000 koronát tűzött ki jutalmul azoknak, akik végig kitartottak az építkezésen. Ma már humorosnak tűnik, hogy tanoncaival négy éven át egy hivatásos altiszt vezetésével katonai gyakorlatot végeztetett (rendes egyenruhában), hogy ezáltal jó modort tanuljanak és elszokjanak a csavargástól. Szakíróként is ismert volt, noha műveit ez idáig nem sikerült megtalálni. Terjedelmes munkában fejtette ki a háborúból a békés gazdaságra való átmenet kérdéseit. Elképzeléseit a gyakorlatban is megpróbálta megvalósítani. Létrehozott egy ,y\tmenetgazdasági Rt-t”, de vállalkozása sikertelen maradt. Hlatky-Schlichter Lajos 30 évig szerepelt az adólisták élén, többnyire az első tíz helyek egyikén. Érdeklődött a pénzügyek és a részvények iránt is. A Győri Első Takarékpénztár igazgatótanácsának tagja és az Osztrák Magyar Rank váltóbírája volt. Mellette maradt még ideje az önkéntes tűzoltó egyesület működésének hatékony átszervezésére. Vállalkozói magatartásának nyitja a hatékony szervezés volt. Ezt a képességét kamatoztatta a helyi politikában is. Magas presztízsét jelezte, hogy halála után több mint egy meat nekrológ, híradás jelent meg róla. 20 Hlatky - Schlichter Rajos programbeszéde. Dunántúli Hírlap 1908. szeptember 6., 1-2. 21 .Vörös Károly (1978.) A győri városigazgatás és várospolitika történetéhez 1861- 1914. I.n.: Gecsényi Lajos (szerk.): l'anutmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, Győr Megyei Város Tanácsa, 97.113. 67
