Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái Gyula kintélyes része a magán és a középítkezésekbe áramlott. Húsz évvel később, pedig megkezdődtek az ipari beruházások építkezései. A vállalkozás teljes vertikumát építette ki a téglagyártástól kezdve egészen a kivitelezésig. Beruházásainak egy része a technikai modernizációt szolgálta. Jól ismerte fel a kapcsolati tőke szerepét. Szaktudásával és piaci szemléletével gyorsan fölé nőtt az egyébként nagyobb tőkeerővel rendelkező helyi konkurenciának. Minőség, megbízhatóság és drágaság. Ez volt az üzleti szemlélete. Az általa épített épületek ma is bizonyítják kivitelezői tudását. A kisipari vállalkozás igen gyors felfutásához azonban a szakértelem kevésnek bizonyult volna. A házassági stratégia alkalmazásával esetében is találkoztunk. Felesége a város legvagyonosabb tíz családjának az egyikéből származott. Üzeme igen gyorsan fejlődött valódi nagyvállalkozássá. A cégalapító szakmai-, közéleti és politikai szerepet is vállalt. A helyi politikával való kapcsolata azért izgalmas, mert egyértelműen kapcsolatba hozható vállalkozói sikerével. 40 évig tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, 30 évig alelnöke, majd elnöke a Győri Kereskedelmi és Iparkamarának. Közéleti pályájának csúcsát országgyűlési képviselősége jelentette. Nem rosszindulatú feltételezés, hogy ha a város legjövedelmezőbb középítkezéseinél Schlichter magasabb árajánlatát fogadták el, akkor ebben a döntésben helyi politikai súlyának és kapcsolatainak is lehetett szerepe. El kell azonban mondani, hogy a vállalkozói magatartásának egyik legfontosabb eleme mindig is a piac megszerzése volt. Ehhez pedig a formális és informális hivatali (politikai) befolyás birtoklása éppúgy hozzátartozik, mint a nyilvános versenytárgyalásokon való jó szereplés. Az általa kivitelezett beruházások többségét a korabeli város legnagyobb épületei jelentették. O építette a városházát, a főreáliskolát, az első takarékpénztár és a királyi ítélőtábla, valamint az iparkamarai székház épületét. Ezek az építmények ma is vizuális iránypontként szolgálnak a városbeli tájékozódáshoz. Közülük több (városháza, főreál iskola) a várost szimbolizáló képeslapokra is rákerült. A középületek mellett jó érzékkel kapcsolódott be az ipari létesítmények építkezéseibe is. A Gráb, de különösen az >rAgyúgyár, mely méreteinél, elrendelésénél, s művés%i ízlésű alkotásánál fogva általános bámulatot keltett, r a győri építészet teljesítőképességének hírt és dicsőséget s^erpett” — szólt a kortársi méltatás.19 A közel tucatnyi - jobbára sablonosán dicsérő — nekrológon túllépve politikai pályaíve már eléggé ellentmondásos. 1908-ban az addigi képviselő halálával a függetlenségi 48- as párt képviselőjeként 70 %-os párttámogatással fogadta el a képviselői széket. Ez azért érdekes, mert előtte a kormánypártot támogatta. Véleménye módosítását nagyon ügyesen a Függetlenségi Párt politikájának megváltozásával indokolta. Politikai hűsége azonban nem tartott sokáig, mert a világháború alatt Schlichter újra pártot változtatott, s most a függetlenségi párt szavazói által megszerzett mandátumával újból a kormánypártot erősítette. Lehet, hogy ez a magatartása elvtelenségnek tűnik, de Hlatky- Schlichter Lajos a politikát is vállalkozásnak tekintette. A város legnagyobb építési vállalkozója kiváló kapcsolatot tartott fenn a politikai katolicizmussal, de ha pillanatnyi érdeke, vagy középtávú racionális megfontolása úgy kívánta, gondolkodás nélkül az ún. liberális szabadkőműves táborral szavazott. 19 Hlatky-Schlichter Lajos emlékezete — Emlékbeszéd a kamarában. Győri Hírlap 1920. március 31., 2. 66
