Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején A szakértelmükből meggazdagodott vállalkozók Már 1900-ban feltűnt az adólisták 13. helyén egy orvos, aki igaz, hogy némileg lecsúszva, de ezt követően 15 évig (visszavonulásáig) őrizte ezt a pozíciót. Dr. Pfeiffer Fiilöp (1845. március 12. - 1930. március 17.) meglepő presztízsnek örvendett a városban, amit a nekrológok is bizonyítanak. „Asgkéta életű emberbarát orvos. ” így szólt a helyi napilap nyitó oldalán a megemlékezés címe. Családjáról nem sokat tudunk. Eg)' C xyőrtől 20 km-re fekvő faluban született. Szülei nem lehettek túlságosan szegények, mert elemi iskoláit és a négy gimnáziumot már Győrben végezte, de érettségit Pozsonyban szerzett. Ez némileg ellentmond a pátosszal fűtött megemlékezésnek, „hogy a kicsiny házból, ahonnét eredt, a nagyon syegény viszonyok kögül, honnét fénytelenül, sűrű koplalással, megfeszített munkával küydötte fel magát idegen segítség nélkül a hitközségi elnök magas porciójába 1873-ban telepedett le Győrben, ahol hamarosan „közkedveltségnek örvendett’’. Hihetetlen munkabírás, szakértelem és társas életi tevékenység: ebben a hármasságban lelhető fel sikerének titka. Kiemelték áldozatkészségét a szegények iránt. Nemcsak gyógyította őket, hanem még anyagi segítséget is adott nekik. Ez biztosan így lehetett, ugyanakkor a leggazdagabb győri polgárok hagyatéki anyagában a legmagasabb dszteletdíjjal, a leggyakrabban az ő neve fordult elő. Vallástól függetlenül a katolikus polgárok is igénybe vették háziorvosi munkáját. A szorgalom és a nagyon gazdag pacientúra valóban alapja lehetett eg)' jelentős vagyoni gyarapodásnak. Energiájának másik irányát a vallási tevékenység jelentette. 1874-ben már az iskola bizottság, a következő évben pedig az izraelita hitközség képviselőtestületének tagjává választotta. Családot nem alapított, íg)' minden idejét a hitközség ügyének szentelte. 1891-től 1905 májusáig a vallási közösség elnökeként tevékenykedett. Az ő elnöksége alatt a zsidó közösséget támogató alapítványok száma 31-re emelkedett. Már fiatal korában felfigyeltek kiváló hangjára. A zene és az éneklés végigkísérte az életét. 17 éves korától tagja volt az Ének- és Zene Egylet kórusának, majd később ennek egyik vezetője lett. Mindez valószínűleg hozzájárulhatott ahhoz, hogy zsidó létére szervesülni tudott a városi társadalommal. Tudásának elismeréseként Győr szab. kir. város tiszti főorvosává nevezte ki. Ez volt a legnagyobb hivatali állás, amit ebben az időben egy zsidó értelmiségi polgár Győrben elérhetett. Ebbe a karriertípusba sorolható egy építési vállalkozó, Hlatky-Scb/ichter Eajos (1853- 1920. február 5.) pályaíve is. Édesapja még szerény kőműves kisiparos volt. Anyagilag azonban tehetős lehetett, hiszen fiát a budapesti, majd a müncheni egyetemre küldte, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Hazatérése után mindössze 23 évesen vette át édesapja vállalkozását. Kiváló időben érkezett haza. 1876-ban az üzem átvételekor a városban felhalmozott, és még ha lassan is, de gyarapodó kereskedelmi tőke igen te18 Pfeiffer Fülöp Dr. Győri Hírlap, 1930.március 18., 3. 65
