Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)

Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején

Szakái Gyula üzlete. A tulajdonos gyorsan felismerte a fiatal Csermák szakértelmét és szorgalmát. Rövid időn belül az első ember lett. Minden kis- és középvállalkozás úgy működött, hogy az alkalmazottak körében volt egy vezető segéd, aki a tulajdonos jobb kezeként tevékenykedett és rövid ideig akár még önállóan is képes volt irányítani a vállalkozást. Ez a státusz a későbbi önállósodást is nagyban segítette, hiszen ebben a pozícióban a szűk szakmán túl az emberek irányítását, a pénzügyi és a piaci ismereteket is meg lehe­tett tanulni. Érdemes idézni a családi narratívát, amivel az alig 26 esztendős fiatalem­ber elindult az önállósulás útján. Az utód nélkül visszavonuló Komanek a következő szavakkal adta át neki a céget: „Guszti neked adom át a% üzletet (annak ellenére, hogy a tulaj­donos unokaöccse is ott dolgozott), nem pedig a% unokaöcsémnek, mert te voltál az első emberem, a többiek pedig mind naplopók. Te kapod meg az üzletet, de vigyázz rá, mert itt már 150 éve festő­üzem van”. A szorgalommal megszerzett szerencsés indíttatás az önálló vállalkozáshoz még így is kevésnek bizonyult. 1903-ban azonban házasságot kötött Wéber Irmával, akinek a csa­ládja igen tehetős volt. Apjának jól menő vendéglője volt és hozzá négyláncos földje. A felesége tőkéje így már lehetőséget biztosított a sikeres önállósodáshoz. Csermák kiváló intuitív érzékkel vette észre — nyilván külföldi tapasztalatok alapján —, hogy a kékfestés a jövőben már nem biztosít kellő jövedelmet. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a felismerés akkor született, amikor ennek az iparnak Győrben még komoly piaca volt. így 1903 és 1911 között még főleg kékfestéssel foglalkozott és termékeit maga értékesítette a piacon. Eközben azonban telket vásárolt a Duna parton, hogy ezzel felkészüljön a profilváltásra. A nem is kis összegű (14 000 koronás) beruházás, ami akkoron egy kisméretű frekventált belvárosi ház értékét jelentette, képezte az alap­ját a későbbi vegytisztító üzemnek. Csermák kiváló érzékkel tervezte meg jövőjét az akkor még újszerű vállalkozásnak. Érdemes visszapillantani eddigi életútjára. Lényegé­ben nincstelenként érkezett a városba. Szorgalmával, szakértelmével, nyugati tapaszta­lataival, valamint átgondolt munka- és házassági stratégiájával annyi tőkét tudott gyűj­teni, amivel megalapozhatott egy közepes méretű kezdő vállalkozást. A sikerhez azon­ban ez még mind kevés lett volna, hiszen a konkurencia sokkal nagyobb tőkével ren­delkezett. Óvatos-innovatív vállalkozói magatartását az indulásnál így lehetne definiál­ni: amíg prosperál egy vállalkozás, addig folytatom, de közben felkészülök a váltásra. Az 1910-es évektől kezdve a textilgyárak olcsóbb és modernebb termékei igen gyorsan tették tönkre a hagyományos kékfestő vállalkozásokat. Csermák üzletét ez nem rendí­tette meg, hiszen már 1911-ben bevezették a folttisztítást, 1924-től kezdve foglalkoz­tak szőrme, műszálak és bőráruk festésével. Ezen felül vállaltak gyapjú, bőr és se- lyemmolytalanítást, valamint kézelő és ingnyak keményítést. Csermák vállalkozói men­talitásának másik iránya az új piacok felderítése, sőt annak kialakítása volt. Egy polgá­rosodó középvárosban a lakosság egyre nagyobb számban vette igénybe az olyan szol­gáltatásokat, mint amilyen a mosás és a tisztítás. Emellett a mosási tevékenység az I. világháború alatt (a hadsereg számára) igen fontos bevételi forrássá vált. A fő profil azonban a benzines vegytisztítás maradt. Csermák Gusztáv nemcsak a piaci igényeket, azok megváltozását érzékelte, hanem tisztában volt azzal is, hogy a versenyképességhez technikai újításokra is szükség van. Gyakran járt Németországban tanulmányúton. Pontosan érzékelte, hogy a helyesen megválasztott profilon kívül szükség van még korszerű gépekre, vegyi anyagokra és 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom