Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején képzett munkaerőre. Vérbeli vállalkozóhoz híven a keletkező hasznot nem halmozta fel, hanem gyorsan visszaforgatta az üzletbe. Tanulmányútjai mellett állandóan figyelemmel kíséri a szaklapokat és keresi az új technikai megoldásokat. Sikerének egyik titka kétségkívül a modern technikai eszközök megvásárlása volt. Már 1912-ben üzembe állított egy 100 kg száraz ruha befogadására alkalmas mosógépet. (A nagyobb méretű budapesti mosodák többsége is csak 50 kg kapacitású géppel dolgozott ebben az időben.) Technikai ötletek sorával valósították meg az energiatakarékos felhasználását. A modern eszközökhöz való viszonyát jellemezte, hogy a cégalapító maga is értett a gépekhez. Fűtő és dinamókezelői vizsgát tett, majd 1916-ban közel 40 évesen autóvezetői jogosítványt szerzett. A cég teljesítményének folyamatos növelése megkövetelte a piac állandó bővítését. A családnak három üzlete volt Győrben és 1939-ben 9 fiók lerakat létesült a környező városokban. Csermák Gusztáv ügyesen alkalmazta a marketing gyakorlat minden elemét. Sokat és kiválóan reklámozott. Gyorsan megjelent olyan kisebb városok piacain, ahol még nem volt jelentős helyi konkurencia, sőt még a helyi polgári szokások sem változtak meg. így üzleti körébe vonta Pápát, Csornát, Magyaróvárt, Kapuvárt, Sopront, Celldömölköt, Veszprémet, Sárvárt, sőt még a határon túli Dunaszerdahelyt is. A szolgáltatást igénybevevők köre főleg a városok középrétegére és az értelmiségre terjedt ki. A katonaság természetesen — különösen a háborúk idején — fontos bevételi forrás volt. A merész, de mégis óvatos vállalkozó minden idejét a cég ügyei kötötték le. Figyelemreméltó, hogy a semmiből indulva az 1930-as évek közepére már a város félszáz leggazdagabb embere közé tartozott. Az évente változó adólisták 40. helye környékén tudott stabilan megtapadni. Érdekes, hogy viszonylag fiatalon, már életkora 40-es éveinek elején megkezdte a stabilizációs beruházásokat. Több telephellyel és lakóházzal rendelkezett Győrben, nyaralóval Siófokon és egy közeli településen pedig jelentősebb erdőbirtokkal és 3400 négyögöl szőlővel. Csermák tudatosan törekedett arra, hogy vállalkozását a fiai vegyék át. Mindkét gyerekét céltudatos előképzés után (reálgimnázium és kereskedő iskola) külföldre küldte gyakorlati tanulmányútra. Egyikük a vállalkozás technikai részét, a másik pedig az adminisztratív tevékenységet irányította. A vállalkozás 1938-tól gyárnak számított és nem ritkán 80 főt is foglalkoztatott. A második nemzedék munkáját a későbbi államosítás törte ketté. Ennek a vállalkozói karakternek egy másik képviselője a Gelóc^ky cukrász család. A két família életútja és gondolkodása rendkívül hasonló volt. Mindössze a Lelóczkyak vagyongyarapodása volt szerényebb. A cégalapító l^elóc^ky Gyula 1858-ban született Esztergomban. Édesapja molnár volt. A fiú nem folytatta a családi mesterséget, hanem Pestre került cukrász tanulónak. Nem tudjuk pontosan, hogy mi vonzotta Győrbe, de 1886-ban 28 évesen már városunkban található. Korábban már ismerte Győrt, hiszen sokszor megtette az utat Pest és Bécs között. Vállalkozói magatartásának egyik alapját kétségkívül a világvárosi hatásokban kell keresnünk. Az önállósodást azonban házassági stratégiájának köszönheti. Felesége 2000 forintnyi hozományával nyitott cukrászdát a város egyik legforgalmasabb helyén. A cukrászvállalkozásokat, akárcsak a kávéházakat, a polgári átalakulás hozta létre és az új szabadidős szokások tartották életben. Győrben az 1890-es évek elején mindössze 5 cukrászda volt. Lelóczky vállalkozása az 63
