Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején vensen földbirtokosként jelöltek. Meglepő és források híján egyelőre nem tudunk mit kezdeni azzal az adattal, hogy két városi zsidó kereskedőnek, Wolf Károlynak és Wolf Miksának is volt a környéken egy 250 hektáros birtoka. Nagyon gazdagok voltak, hiszen 15 évig állandóan jelen voltak az adólisták első 20 fős mezőnyében. Külön jelölték őket, noha a reklámokban mindig együtt tűnt fel a nevük. Ha együtt kezeltek volna valójában egy „rőfós kereskedést”, akkor az adólisták első három helyének valamelyikét birtokolták volna folyamatosan. A bőnyi birtokot 1898-ban vásárolták az egyik fiuknak, aki ki akarta próbálni a gazdálkodást. A forrásokban feltűnt egy Wolf Jenő, aki gazdasági végzettség nélkül „kezelőként” dolgozott sokáig. A rövid kitérő után azonban az I. világháborút követően visszatért a bankszférába. A Mayer család harmadik generációjánál valóban érződik a „Buddenbrook’’—hatás. Ok ugyanis a bőnyi birtok és az öt győri ház jövedelméből éltek nagyon tehetősen, de egyéb tevékenység már nem fűződik a nevükhöz. Egy gazdaságilag megrekedő, közéleti vállalkozó A győri polgár sajátos típusát képviselte Grábics Frigyes szabómester. Személyével azért érdemes bővebben foglalkozni, mert erről a karakterről és az általa megélt problémáról az 1930-as években egy? helyi regény is született.16 A legtöbbet adózók 70-es Listáján mindössze egy? alkalommal tűnt fel, de csak rajta múlott, hogy7 nem vált valóban gazdaggá. Nem volt „profitorientált” személyiség, sokkal inkább közéleti ember. Fia, aki a beszélgetés idején 73 éves volt, a család az 1930-as évekbeli helyzetét (a két világháború közötti Győrben) alsó középosztálybelinek minősítette. A visszaemlékezéséből egyértelműen kiderült, hogy? a korabeli győri polgárok gondolkodásában pontosan jelen volt annak a három tucat leggazdagabb embernek az imázsa, akikhez viszonyították magukat. így? történhetett meg, hogy’ a szakmájában igen tehetős család szubjektívan leértékelte magát. Édesapja városkörnyéki iparos volt, aki fiát kereskedőnek szánta. Ö azonban hazaszökött a városból. Másodszor viszont Kasgás Sándorhog a város tehetős és az emberekkel remekül bánó szabó mesteréhez került inasnak. Mestere a szakmai fogásokon túl közéleti fogékonyságra is nevelte a fiút. Grábics 1891-ben született. A dátum azért fontos, mert Győr nagykereskedelmi szerepköre ekkorra már lecsengett, noha annak gazdasági előnyeit még tovább érezte. A gyáripari korszak a 20. század első éveiben éppen csak megveti a lábát a városban, hatásai még nem igazán érződnek. Azért fontos ez, mert a fiatal tizenéves fiú — mesterén keresztül — kapcsolatba kerül a Giesswein Sándorhog közel álló katolikus tanoncegy'lettel. Ez a „Kolping ’’-rendszerű szerveződés a faluról a városba kerülő fiatalokkal törődött. A karakteresen katolikus társulás a modern gyáripar előtti szerveződés volt és Grábicsra olyan nagy hatást tett, ami a szó valódi értelmében a 16 Finta Sándor (1932.) I ''ásárosok. Becs, A szerző kiadása 59
