Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)

Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején

Szakái Gyula téseket is. Nem érdektelen, hogy ebben az időben 57 éves volt, amikor a város leg­szebb részén házat vásárolt. 1842-ben egy társával együtt szállást építtetett. Ezt az üzletrészt a társa később visszavásárolta. A tőkegyűjtésnek ez a fajtája Mayeréknél gyakori volt. Egy vállalkozást családtagjukkal, vagy valamelyik megbízható ismerőssel együtt indítanak, majd pár év múlva valamelyikük „kivásárolja” a másik részét. Később szó lesz róla, de ez a magatartás a zsidó vállalkozásoknál is megfigyelhető. A Mayer család evangélikus volt. Lehet, hogy tévedünk (forrásadataink viszonylag szűkösek), de a katolikus vallású vállalkozóknál ez a fajta együttműködés ritkábban figyelhető meg. A következő években a házingatlanok vásárlása és a vállalkozás gyarapítása egyre na­gyobb volumenű volt. 1846-ban a belváros legszebb részén (9775 váltó forintért) tel­ket vásárolt és erre legalább 5 lakásból és egy magtárépületből álló házat építtetett (8465 forintért). 1849-ben (7000 forintért) majort és rajta (5565 forintért) épületeket emelt. A források követése nagyon nehéz, hiszen már egy-két generációs családi vállalkozás­ról volt szó. Két testvére is sertéskereskedelemmel foglalkozott és már a fiai is bekap­csolódtak az üzletbe. A szerződéseken és a számlákon négy-öt név tűnt fel, amit néha komoly feladat volt azonosítani. A legnagyobb ingatlan vásárlása két évvel a halála előtt, 1860-ban történt, amikor a Széchenyi téren (Győr legközpontibb helye, rézsűt a városháza, másik irányban, pedig a megyeház volt akkor) egy kétemeletes sarokházat vásárolt 42 000 osztrák forintért. A házingatlanba való beruházás az első generáció életében lényegében be is fejeződött. A második generáció csak átalakításokat végzett és mindössze két kisebb értékű házat vásárolt. Az ingadanok gyarapodásának megszakadásával eltűntek a források is. A vállalkozás alapítójának a halálakor, 1862-ben fia 43 éves volt. A forrásokban a neve ritkán buk­kant föl. Legkarakteresebben akkor, amikor 1882-ben, 61 évesen visszavonult a keres­kedelemtől és egy 670 holdas birtokot vásárolt Bőnyön (kb. 15-20 km Győrtől). Ebből a szerződésből tudtuk meg, hogy korábban ő is kereskedéssel foglalkozott. Érdekes, hogy a már negyven felé közeledő meglett üzletember mindvégig apja árnyékában maradt. Hosszú életkort élt meg, hiszen birtokán gazdálkodott és élt még 29 évig. Az azonban bizonyos, hogy a már az első generációnál tapasztalt ügyes házassági stratégia tovább folytatódott a családban. Két fia befolyásos és anyagilag stabil „régigyőri’ pol­gárcsaládból származó lányt vett feleségül. II. Mayer Mihály feleségének apja korábban Győr polgármestere volt. A lánya, esetleg unokája — a pénzügyi bizonylatokból ez ne­hezen deríthető ki - pedig a korszak legnagyobb győri pénzügyi „gurujának” (Jerfy An­tal) a családjába házasodott. Ezek a lépések a korabeli győri városi elit befogadóképes­ségét is jellemezték. Feltűnő, hogy a második generációs betelepültek már ilyen szinten tudtak házasodni. Hozzá kell azt is tenni, hogy evangélikus családokról van szó. Külön fejezetet lehetne szentelni annak, hogy az evangélikusok családi kapcsolatai és vállal­kozási stratégiája erősen hasonlított a zsidókéra. Ennek a gyakorlatnak társadalmi tő­keként is funkcionáló ereje a helyi politika világában nagyon éreztette hatását. A városi adminisztrációban ugyanis számarányuk fölött reprezentálták magukat. Érdekes, hogy Bőnyben illetve annak kiterjedt hatalmas határában még két győri pol­gárnak voltak birtokai. Az egyik Purgly György, akinek itt volt egy 200 hektáros szántója és erdeje. O volt azon három legtöbbet adózó győri (70-es lista) egyike, akit konzek­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom