Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején 1918-ig szabadságukat Karsbadban töltötték, de nyaranta rendszeresen jártak Abbáziába. Életfelfogását a becsületesség és a szorgalom jellemezte. Öt fia közül három valamilyen formában kapcsolatban maradt a húsiparral és a kereskedelemmel, kettőből pedig vezető értelmiségi (mezőgazdasági akadémiai-, egyetemi oktató) lett. Interjúink során először találkoztunk máig élő névhez kötött és tőkésített öntudattal. Az 1930-as években történt anyagi csőd után a név tiszta maradt és ez untig elég volt a későbbi boldoguláshoz. Egy agrárvállalkozó polgárcsalád Kuriózumnak tekinthető az a polgártípus Győrben, aki a városban élt, de mégis kiterjedt földbirtokkal rendelkezett és ott gazdálkodott. Olyanokat ismerünk, akik valamikor — vagy az őseik — a megye nagy- és középbirtokos nemeseiként telepedtek le a városban és váltak meg szép lassan birtokaiktól. A fordított út viszont rendkívül ritka. A leggazdagabbak listáján feltűnt Mayer Károly családjának életútja ezt a rendhagyó magatartást példázza. A család három generációjának pályaíve a következő. A Győrbe érkezett első generáció nagy szorgalommal és feltehetően ügyes házassági stratégiával annyira megalapozta anyagi helyzetét, hogy szolidan ugyan, de az akkor igen prosperáló sertéskereskedelmi tevékenységbe be tudott kapcsolódni. A fia viszont életútjának delén megvásárolt egy város közeli 670 holdas birtokot. A két világháború között élő harmadik generáció viszont már fokozatosan a házbérekből és polgári foglalkozásaiból kezdett élni. A vállalkozás alapítója, I. Mayer Mihály (1787-1862) három testvérével együtt a katonai szolgálat elől menekülve 1810-ben Bajorországból érkezett Győrbe. Négy évig a Fehér Bárány Fogadóban pincérként dolgozott. A dokumentumok tanúsága szerint igen gyorsan, már 1815-ben egyik testvérével sertéskereskedelmi vállalkozásba fogott.15 A saját és a testvére által megtakarított pénz mellett a feleség hozománya is segíthette az indulást. A város egyik tehetős családjának lányát, Zech lírásé betet vette feleségül. Az időpontot nem ismerjük, de az első gyerekük 1817 augusztusában született (II. Mayer Mihály). Vállalkozása nagyon szolidan indult, hiszen a majorokban megvásárolt házát azonosítva nem egy elérheteden nagyságú és értékű ingatlan volt. Tíz évvel késeibb, 1825-ben önállósodott. Vállalkozásrészét átadta testvérének, ő pedig 830 koronás beruházással új házat vásárolt. A kereskedés technikájáról adatok nem maradtak fenn, csupán a beruházásaiból lehet következtetni sikerességére. Gazdagodása töretlen, és ami igen csak lényeges szempont, rendkívül gyors volt. Ugyanis 1832-ben 16 mérő (6400 négyszögöl) földet vásárolt és két év múlva egy csődárverésen 1784 váltó forintért két sertésszállással gyarapította vagyonát. Ugyancsak csődeljárás során 1837-ben 9 mérővel (3600 négyszögöl) bővült a vállalkozása. Látványos vagyoni gyarapodása folytatódott. 1839-től a gazdasági beruházásokkal együtt megkezdte a stabilizációs befekte15 Szakái Gyula: I.n. 51
