Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
„egyformaságban” élni. „Sőt, ha mi magfarok nem iparkodunk más nemietek módjára előrehaladni, nem csak, nyomorgunk az életben, hanem akkor nemzetünk pusztulásnak is indul ” A tudás és a munka alapja a fejlődésnek és boldogok azok az országok „hol a nép lelkesülve törekszik haladni". Ez a reformkori romantikus haladáseszme természetesen nem győri jelenség. A fogadtatása azonban mindenképpen figyelmet érdemel. A későbbiekben ugyanis a Győri Hírlap állandóan felszínen tartotta ezt a gondolatot és a szabadkőműves páholy még a liberális haladáseszme gyakorlati megvalósítása terén is szép sikereket könyvelhetett el. A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején Az igencsak hiányos források 1879-ben jeleztek egy hasonló szellemű írást. Stadel Károly körorvos Franklin benjamin ismert munkája (,yí szegény öreg Richard, vagy Eszköz a meggazdagodásban”) nyomán a helyes „polgári” magatartásról elmélkedett. Ügy vélte, mivel Magyarországon „ipar hiányában az általános keresetek rosszak és napról napra változóié\ takarékosság nélkül nem képzelhető el a polgári osztály gyarapodása.7 8 * A takarékosság mellett a szorgalmat tartotta a másik polgári erénynek. A meggazdagodást nem tartotta erkölcstelennek, ha munkával történt. A szegénységet viszont sommásan bűnnek tekintette, aminek oka az emberi lustaság. A Győri Hírlap megjelenése (1886) és napilappá válása után ezek a gondolatok heti rendszerességgel helyet kaptak a lap hasábjain. A gyakran megismétlő és legtöbbször naiv gondolatokból most csak azokat emeltük ki, amelyek a legtipikusabban fejezték ki a korabeli elit értékeit és mentalitását. Munkakultuszukhoz, gyakorlatias szemléletükhöz köthető még az akarat és a leleményesség a tisztelete. Az akaratot a siker feltételének tartották, mely erőt ad a munkához. A polgári erények egyike a fáradhatatlanság és a szívósság. Legalább ilyen fontosnak tartották a leleményességet: azokat az ötleteket, amelyek hasznot hoztak. )yAz élelmes vállalkozók üzletet csinálnak a szent természettel. Titkos barlangok torkában sört csapolnak, tengerszemeknél bográcsgulyás készül francia szakácskönyv után, lovagvárak színtereiben cipősuvickolók fogják el a turistákat, a kunyhóban nem szerelem, nem is a szegény juhászlegény, hanem „Nanák ”-at és „Félszüzek ”-et árulnak... ’* Nagyon korán megfogalmazódott azonban az a felismerés, hogy a város jövőjét csak gyári jellegű ipar megtelepedése biztosíthatja. Az előnyös földrajzi környezet (bőséges ipari víz, Bécs és Budapest közelsége) önmagában még nem bizonyult volna elegendőnek. Kellett hozzá az a polgári mentalitás, amely felismerte a váltás szükségességét, és az az akarat, amivel a tudatos iparpártoló politikát megvalósították. A győri polgárban igen erőteljesen fogalmazódott meg saját fontosságának tudata. „Egy országot gazdaggá, naggyá és hatalmassá kereskedői és iparosai, tönkre pedig csak proletárjai tehetnek.,KJ Mint már jeleztük a sajtóban és a közgyűlési jegyzőkönyvekben alig találkoztunk a gyáripar ellen7 Stadel Károly: Kereslet és szükséglet. Nagy- Győri Naptár a/ 1879-es közönséges évre, 57. 8 Győri I lírlap, 1896. 17. szám, 1. () Neveljünk iparosokat - A polgármester előterjesztéséhez ( *yőri I lírlap, 1896. 9. szám, 1 -2. 53
