Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái Gyula zésével. A Dunántúli Hírlap felvállalta ugyan a romantikus antikapitalizmus egynémely értékét, de ez korántsem a győri polgárság véleménye volt. Az önbizalom és az öntudat mögött a szorgalom és a szaktudás tisztelete áll. Szilárdan hitték, hogy kemény munkával és vasakarattal lehet csak eredményeket elérni. A polgári nyilvánosság színterei: a helyi sajtó, a kiadványok és a szakmai egyesületek fennmaradt jegyzőkönyvei a munka ma már szinte ismeretlen, kultikus felfogásáról tanúskodnak. >yAki sánta, dolgoznék a kepeivel - akinek nincs jobb keze, dolgoznék a ballal, segíteni csak azt kell, aki egyáltalán sehogy sem képes dolgozni. ”10 11 Nagyon világosan érezték és érzékelték, hogy a város sorsa tőlük függ. Az ő adójuk, iparkodásuk tesz egy települést sikeressé. „Csak a munka, az embert foglalkoztató, anyagot cserélő, forgalmat árasztó munka azj ami egy városnak jelent ad ésjövőt biztosít. ”11 A munkaszeretet mellett azonban kitapintható volt egy, a már szinte a szűklátókörűség határát súroló prakticizmus. Műveltségképükben szinte kizárólag csak a szakmai ismeretek domináltak. Az egyetemi tanulmányokat és így a diplomát nem igazán becsülték. „Kínlódunk a jogi pályán, mert az illető úrfi, ki egy fejjel magasabbnak érzi magát a kereskedő, vagy iparos pályára menőtől - holott valódilag szánalmas pária, ki vaktában megy neki az életnek, eltöltve egész ^etét levegőjű szobába, lassú előrehaladással, szánalmas kis fizetéssel. A jogi kurzuson mindenki feszít elkülönítve magát a kereskedő- és iparos pályára menőktől, kik eközben hatalmas vagyonra tesznek szert. [...] Kegyünk végre mi is praktikus nemzet, s járjunk a biztos megélhetés útján, s ne a csillogó, de koldus pályához keressük a megélhetést. ”12 A győri polgár perspektivikus gondolkodása azonban nem volt azonos a túlzott kockázatvállalási hajlammal. A gázgyár és a vízvezeték építésekor figyelték a többi város példáját, amelyek már megfizették a tanulópénzt. Az iskolák alapításakor is nagyobb önbizalommal vágtak olyan intézmények építésébe, amilyen már több is működött az országban. A város iparpártoló politikája az 1890-es években még úttörő cselekedet volt és végrehajtása komoly elszántságot igényelt. Az is érzékelhető, hogy az esetenkénti kudarcok, amelyekből volt azért bőven, megérleltek egy óvatos magatartást. A Monarchia győri polgárát a higgadt, de mégis karakteres liberális értékrend, a gyors alkalmazkodás, a jó informáltság és a nyugati életminták átvétele jellemezte. A húszas évektől azonban mindinkább előtérbe kerül a stabilitásra való törekvés és az óvatosság. 10 A társadalom elégületlenei — levél a szerkesztőhöz Győri Hírlap, 1896. 57. szám, 2. 11 Győr Gyárváros. Győri Hírlap, 1896. 68. szám, 1. 12 Győri Hírlap, 1896. 17. szám, 1. 54
