Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái Gyula A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején érek rá egy dolgot befejezni,már két áj áll helyébe. Itt építés alatt lévő laktanya a nemsokára megkezdődő városház, ^li kikötő és áruraktár, tervezés és szorgalmazás alatt a sertéspiac kifejlesztése több ágazattal, áj vágóhíd, gyárváros létesítése, stb. Egyenesen megyek előre, kitűzött utamon, nem törődve sem mi mellék tekintettel, igyekszem terveimet keresztül vinni, először a közgyűlés előtt, azután a megvalósítás terén. Minden település sorsa szorosan kapcsolódik ahhoz a nagyobb közösséghez, az országéhoz, amelyhez tartozik. Ha az ország — nemzet — sorsa jóra fordul, akkor települései sem panaszkodhatnak. A kapcsolat azonban fordítva is igaz. A nagyobb közösség kudarcai előbb-utóbb elérik a kisebb közösségeket is. Némileg nagyobb horizontra tekintve az ország sorsa is ezernyi szállal kötődik egy még nagyobb közösséghez, Európához. Konünensünkön 1789-ben kizökkent az idő a korábbi megszokott ritmusából. A francia forradalom, ami az országban társadalmi földrengést okozott, Magyarországot még nem igazán érintette meg. Az ezt követő események, azonban már igen. A francia fölfordulást Bonaparte Napóleon kiterjeszti Spanyolországtól Moszkváig, és a történéseknek már hazánk is, s mint tudjuk Győr is részese. A következő hektikus változások, gondolunk itt az 1848-as eseményekre, Magyarországot is alapvetően megrázzák. Ezt követően hazánkban kényszerű csend következik, de nyugaton még egyszer felfordult a világ. A tőlünk nyugatabbra fekvő országokat a Párizsi Kommün és az ezt követő francia-porosz háború mélyen érinti, és alapvető változásokat hoz. A bő nyolc évtizednyi háborúskodás után közel fél évszázadra bekövetkeznek a boldog békeidők, a nagy tettek évdzedei. Boldog kor volt ez, hiszen felismerték, hogy a jóléthez nemcsak természeti adottság kell, hanem szabad tulajdon, szilárd, az egyén ambícióit nem gátló jogrend, vállalkozók ezrei, az áruk, a találmányok és a gondolatok szabad cseréje. Mindenekelőtt azonban kellett hozzá a megfelelő ember, aki mindezeket véghez is viszi. 1 1 Idézet Zechmeister Károly naplójából, amelyet 1884. és 1905. között vezetett. Idézi Czigány |enő (1968.) A nagy alkotások polgármestere. Kisalföld, 1968. augusztus 4., Vasárnap 45
