Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)
A MOGAAC-nak 1900-ban 28 alapító és 71 „működő” tagja volt, tehát a hallgatóknak mintegy háromnegyed része aktívan sportolt.263 Bauer nem volt ismeretlen az óvári sportolók körében, így már I. éves korában szertárossá választották. 1900: a párizsi világkiállítás és az olimpia esztendeje. Bauer szorgalmasan hallgatja „távol a világ zajától... a tiszteletreméltó Kosutány professzor előadásait, szabadidejében pedig a diszkoszvetés technikáján töri a fejét,”264 amelynek lényege a fordulásos — piruettes — dobás továbbfejlesztése volt. 1900 májusában „csak úgy mellékesen” főiskolai versenyen birkózásban első díjat szerzett, magasugrásban pedig második lett. Június 14-én otthon, a MOGAAC országos atlétikai versenyén 33,45 m-es dobásával országos diszkoszvető rekordot javított, majd tíz nappal később az olimpiai próbaversenyen, Budapesten 33,21 m-es eredményével bejutott az olimpiai csapatba.265 A párizsi világkiállításnak a szervezése is valamiféle franciás „lezserséggel” történt. Közvetlenül a verseny előtt derült ki, hogy a diszkosz 3,85%-kal könnyebb, mint amellyel Bauer is gyakorolt. A tréningeken 38,10 m-re is dobta a szokatlan súlyú diszkoszt Bauer, az elődöntőben azonban — idegességében — mindössze 36,04 métert ért el, de ez is elegendő volt a győzelemhez! Bauer „méreteit” vizsgálták a világ sportszakértői. Megállapították, hogy 186 cm magas, a súlya 85 kg és erős, hosszú végtagokkal rendelkezik.266 A „szakértők” karja és dereka „abnormis” hosszúságával magyarázták a győzelmet és nem is fordult meg fejükben, hogy azt Bauer a dobás általa tökéletesített technikájának köszönheti.267 Azt nem vallották be, hogy a győzelmet nem az alig ismert csöpp ország ismeretlen versenyzőjének szánták... ám ezt a (felületes rendezés hibájából) Bauer tiszteletére megszólaló „Yankee Doodle” elárulta... S amikor leintették a népszerű amerikai dalt játszó zenekart, az a Gott erhalte... kezdetű osztrák himnuszba fogott — a magyarok nagy felháborodására.268 Az óvári tudomány és sport Párizsban találkozott: az oktatói kar jó néhány tagja mellett Bauer Rudolf is a dicsőséget jelző aranyéremmel tért haza. Itthon a II. éves Bauert ifjúsági elnökévé választotta az atlétikai klub. Tanulással, a sportélet fejlesztésével és természetesen sportolással telt el a tanév. Előfordult, hogy tréningjein 42—43 métereket ért el. Tanulmányait befejezve az atletizálást abbahagyta és visszatért az evezéshez; a híres „Pannónia” nyolcas tagja volt. Mezőgazdasági ismereteit előbb Kisszálláson segédtisztként, majd a Pest megyei Sőtérpusztán hasznosította. Itt hunyt el saját birtokán 1932. november 10-én209 a magyar sport egén üstökösként feltűnt és alászállt kitűnő sportember. Segélyegylet A szegénysorsúak helyzete a nyolcvanas évek elején volt a legnehezebb: a hat főhercegi ösztöndíj megszűnt, állami még nem létezett a szakoktatási intézményekben. Volt néhány magánalapítvány: Csáky Petronella négy, egyenként 300 forintos, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1891—1896 között) és az 1890-es években Schwarz Ábrahámné 100 forintos ösztöndíjat adományozott. Ezekre valamennyi tanintézet hallgatói pályázhattak, az elnyerés esélye tehát eléggé csekély volt. A minisztérium 1886-ban létesített nyolc állami ösztöndíjat, 150 forintjával. Ezekben a tanári testületjavaslata alapján a minisztérium döntött. (Egy hallgató tanulmányi és megélhetési költségei Ováron ekkoriban kb. évi 500 forintra rúgtak. Ebből 80 frt volt a tandíj.) A következő években néhány óvári alapítvány is keletkezett. Ilyenek voltak a Mosonvármegyei Takarékpénztár három (egyenként 200), Andrássy Dénes gr. 400 koronás alapítványa és a legjelentősebb: (1903-tól) Esterháry Miklós herceg két, 600—600 koronás ösztöndíja, amelyek elnyerőinek a herceg birtokán öt évig állást kellett vállalniuk. (Az 1894. évi valutareform óta 1 forint = 2 korona.) A századforduló táján javult az akadémikusok helyzete: kb. 16-an jutottak valamilyen ösztöndíjhoz, és 15%-uk (1906-tól 25) részesült tandíjkedvezményben,270 ez azonban egyáltalán nem csökkentette az ifjúsági segélyegylet jelentőségét. Szerencsére, vagyona 1885 végére 11 722 Frt-ra emelkedett és a biztató reményekre építve, az egylet elhatározta tevékenységének kiterjesztését.271 1886-ban a „Karolina-kórodában egy lU ágyat alapítottak, hogy valamely súlyos vagy ragályos betegségben 83
