Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)

gazda tulajdonságairól írt cikksorozatában azokról a fizikai, erkölcsi, értelmi és egyéb tulajdonságokról szól, amelyek megkívántainak a pálya gyakorlásához. A másik 1883-ban közölt cikksorozat: Mi által fokozhatjuk gazdasági tanintézeteink üdvös hatását? E szerteágazó témakör sokoldalú megvilágításában is kitér a tanár személyiségének fontosságára.

A két cikksorozatban vázolt nézeteit Sporzon tömören A pálya nehézsége és a gazda nevelése című cikkében összegezte. Most már nemcsak az 1886-os tapasztalatok, hanem a fellépő elhelyezkedési nehézségek is motiválták cikke megírását. Ebben Sporzon a gazdatisztre váró feladatok jellegéből s az ehhez megkívánt személyiségi tulajdonságokból vezeti le azokat az elveket, amelyeket a gazdanevelésnek meg kell ragadnia. „Én a gazdasági felsőbb oktatás gyökeres reformálásának szükségét mellőzhetetlennek tartom, de sem a tudományos oktatás kibővítésében, sem a mostani ún. gyakorlat kiszélesítésében, hanem a rögös gazdai pályára való »erkölcsi nevelés« elvének befogadásában s következetes alkalmazásában találom az üdvös reform kulcsát. Nemcsak az ész gazdagíttassék ismeretekkel — necsak a kéz idomíttassék a műfogásokban, de, és kivált: az erkölcs, ajellem is képeztessenek a nehéz pályához.”243

Hiteles szavaira az utókor is bátran támaszkodhat!244

A Kazinczy Kör alkonya

Az ominózus események, amelyeket látszólag a kör helyiségében elhelyezett szekrényágy váltott ki, nem rendítették meg a kört, szokásos évi jelentése semmi rendellenességre sem utal. A körnek 108 tagja volt, elnöke, Sólymosy Ödön a tanév végén átadta a kör megalakulása 25. évfordulóján, 1884. december 7-én tett 200 forintos alapítvány kamatát a helybeli gimnázium IV. osztályát végzett „németajkú tanulónak, .. .ki a magyar nyelvből mind a négy osztályon keresztül” a legjobb eredményt mutatta fel.245

A következő tanév kezdetén — szokás szerint — új vezetőséget választottak. Az elnök Gallasz Rudolf lett, aki az előző évben az ellenőri tisztséget viselte, a jegyző pedig Gaál Gaszton, aki itt kezdte közéleti szereplését; neve később a kisgazdapárt egyik alapítója és kiemelkedő politikusaként váltott ki tiszteletet.

A kör testületi tagja volt a Természettudományi Társulatnak és az OMGE-nek, alapító tagja az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) és az akadémia segélyzőegyletének is. Működésének középpontjában a könyvtár állt és a hozzá tartozó olvasókör, amely gazdasági, tudományos, szépirodalmi és politikai lapokat, folyóiratokat járatott. Időnként felolvasásokat és előadásokat is rendezett,246 majd estélyeket, egyre jobban eltávolodva rendeltetésétől.

E dacban fogant, nemes célú kör, amióta a vár falai közül kiszorult a német nyelv, nem találta a helyét az egyesületek közt, és más rétjébe kaszált. Pedig az anyanyelv és irodalmának ápolása mindig fontos, amíg csak beszélik, és mindig vannak időszerű területei. Ám ezeket nem találták meg a kör tagjai, mert nem is keresték, inkább vigalmi esteket rendeztek247 és kaszinóalapítással kísérleteztek. Az egyik ráfizetéssel járt, a másik kudarcba torkollott.

Végül a védnök, Vörös igazgató az — egyébként mindig magasztos hangvételű — tanévnyitó beszédében, 1904 őszén volt kénytelen foglalkozni a körrel. Elismeréssel szólt a gazdasági egyletről, majd hozzátette: „Bár a Kazinczy kör múlt évi működése is megnyugtató lenne!” Gyökeres reformra, mindenekelőtt az alapszabályok módosítására van szükség, hogy megtalálja a helyét az ifjúsági egyesületek közt. Az „anyagi erő gyűjtésének súlypontja a segélyző egyletre” esik, a szakismeretek elmélyítése a gazdasági egylet feladata, a „kedélytmerítő és testedző működés a dal- és zenekörre és az atlétikai klubra helyeztessék”, de kényszer és anyagi megterhelés nélkül. A Kazinczy Kör „mérleghiányos” volt, mert elszámította magát. A „mulatságokat” — amelyekből jelentős bevételt vártak az egyesületek — a „minimumra” kell szorítani, mert a Icisváros adakozó közönsége nem tud ezekre annyit áldozni, s ennek következtében kiesik a remélt bevétel.248 Vörös e realitásra intő szavainak elhangzása idején bizonyára nem volt sem a kör vezetői, sem pedig tagjai közt a magyar nyelv- és irodalomra érzékeny — „vájtfülű” — hallgató,249 aki új tartalom javaslásával megmenthette volna a kört. A válságstáb így nem talált más megoldást, mint a fúziót.

80