Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
3. Az első akadémia a dualizmus korában (1874-1919)
A gazdasági egyesület 1905. december 16-i rk. közgyűlésén Schandl József elnök olvasta fel a kör átiratát, amelyben „a gazdasági egyletet, a dal- és zeneegyletet egyesülésre hívja fel”. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.250 A Kazinczy Kör 1906/07-ben már nem alakult meg, s az alapszabály szerinti három év kivárása után az 1908. november 30-i ülésén feloszlatta önmagát. Itt úgy határoztak, hogy a 2316 kötetből álló könyvtárat a gazdasági egyletre bízzák.251 A gazdasági egylet A krakélerek által a Kazinczy Kör ürügyén kevert viharnak nem a kör, hanem a gazdasági egylet itta meg a levét. Linhart lemondása után, 1883 őszétől Lakner József az elnök, de 1885/86-tól ismét Cserháti. O 1886 őszén „leköszön a fennálló viszálykodás folytán, mely annyira kiélesedik, hogy az egylet ezen évben működését teljesen beszüntette, s így ezen év fekete pontként tűnik fel egyletünk különben szép eredményeket felmutató múltjában”. 1887 őszén 81 aláírással kérték a tagok Cserhátit, vállalja továbbra is az elnöki tisztséget, hogy meginduljon újból az egyesületi élet.252 A tanév végén lejárt Cserháti három évre szóló elnöki mandátuma. Ekkor az egyesület úgy határozott, hogy megújítja alapszabályait. Az FM 25 578/IV./10. szám alatt 1890. június 18-án jóváhagyott alapszabályzat253 már csak egyetlen célt említ: a hallgatók szakműveltségének fejlesztéséhez hozzájárulni és (mellékcélként) közöttük a baráti viszonyt előmozdítani (2. §). A szaküléseket a téli félévben lehetőleg kéthetenként kell tartani, a nyári félévben a körülményektől függően, ritkábban. A szakülések után — ha a jelenlévők többsége kívánja — „mulatságos estélyek” tarthatók, de legfeljebb éjfélig (30. §). Az egyesület tiszteletbeli elnökét az akadémia tanárai közül választják a tagok, három évre (32. §). Csupán felügyeleti, ellenőrzési joga van: őrködik azon, hogy az alapszabályokat a tagok pontosan megtartsák (34. §). Az egyesület élén a tagok köréből választott elnök áll. Külső szervek (hatóságok) előtt ő képviseli az egyesületet (36. §), elnököl az összejöveteleken, ügyel az alapszabályok szerinti működésre, dönt a vitás kérdésben. A jelesebb előadásokat továbbra is pénzjutalmakkal vagy díszoklevéllel honorálták. Ez utóbbi néha többet jelentett, mint a 20—50 forint: Farkas Géza az 1889-ben kapott díszoklevelét berámázva, dolgozószobája falán őrizte még 42 év múlva is.254 Az egylet 1901. november 7-én megemlékezett 25 éves múltjáról. A megtett út főbb állomásait Tillmann Károly foglalta össze. Ugyanekkor Hensch Árpád tb. elnök javaslatára elhatározták a tagok, hogy ismét évkönyvet adnak ki, amely az egyesületi események mellett a hallgatók díjnyertes előadásait, felolvasásait is közli. „A magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémiai Hallgatók Gazdasági Egyesületének Évkönyve” az 1901/02. tanévben indult, és a világháború kitöréséig jelent meg. Az ebben közölt előadások valóban megérték a nyomdafestéket, színvonaluk magas volt, és a legfrissebb szakirodalmat is tükrözték. A témák a szaktárgyak között viszonylag arányosan oszlottak meg, de azokon túl, olyan — az oktatás hézagait kitöltő — társadalom- és szociálpolitikai témakörökre (pl. gazdatisztek helyzete, szocializmus, munkáskérdés stb.) is kiterjedtek, amelyekben a tájékozottság a pályakezdők számára igen hasznos volt. Ekkoriban mutatkozott be Schandl József az 1904/05. tanévben „A tejhozam növelése” című előadásával.255 A következő tanévben „A tejgazdaság üzemi és üzleti jelentősége” című pályaművével 5 db 10 koronás aranyat nyert.256 A pályadíjakon kívül 1906-tól egy alapítvány is serkentette az egyleti tevékenységet. Az „Erdélyi család 1886” asztaltársaságot a jelzett évben végzett 15 hallgató alapította 10 éves találkozójuk alkalmából avval a céllal, hogy a következő 10 esztendő alatt összeadandó 1000 korona kamatát minden esztendőben egy-egy szorgalmas hallgató kapja meg a tanári kar véleménye alapján. 81
