Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

6. A Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949)

A baromfikeltető és baromfitelep felújításra szorult 1946-ban, ezért Bainmer Károly javasolta egy új, 10 000 tojás befogadóképességű keltetőgép beszerzését.33 Jelentősebb dotációt azonban csak a hároméves terv ígért. Ennek keretéből többek között arra is futotta, hogy 1500 Ft értékben halivadékot vásároljanak a Drahos László főisk. intézeti tanár fel­ügyeletére bízott Vártó haltenyészetének felfrissítésére.34 A könyvtár A tanári és az ifjúsági könyvtár állományában is kárt okozott a háború. A hiányok megállapításában és az állomány rendbetételében a könyvtár vezetője, Timaffy László mellett egy napidíjas állandó mun­kaerő és egy „szaktisztviselő” segédkezett, de az állomány nagyobb munkával járó átrendezéséhez még a tanszéki altiszteket is igénybe kellett venni.35 A gyarapodás eleinte vontatott volt: 1945/46-ban az állomány mindössze 5 könyvvel gazdagodott, 1947-ben is csak 100 művet kellett leltározni. 1948-ban, a hároméves tervből juttatott keretből már 430 mű beszerzésére futotta, és működött a könyvtárbizottság is: Baintner Károly elnök 1948. március 9-én számolt be a könyvtár helyzetéről, illetve működéséről. Az elmaradt katalogizálás rendben folyt. Remé­li, hamarosan sikerül a könyvtári katalógust kötetben is kiadni.36 A könyvtárnak ekkoriban már két,,kezelői” és egy altiszti álláshelye volt. Ezek betöltése akado­zott, nemcsak megfelelő jelentkező hiányában, hanem azért is, mert a rektori hivatalban vezetett köz­ponti nyilvántartás pontatlansága miatt másik osztály „vitte el” az üres álláshelyet.37 A hallgatóság összetétele A földreform után nemcsak az oktatási cél volt meghatározatían és bizonytalan, hanem legalább ugyanannyira a hallgatóság jövője is. Ez a negatívum szelektálta a hallgatók sorait: elmaradtak azok, akiket nem a mezőgazdaság iránti érdeklődés — ami majdan hivatástudattá válhat —, hanem más egyéb szempont vetett a pályára. Abbahagyták tanulmányaikat főleg azok, akik „könnyebb” diplomaszerzés szándékával iratkoztak be, köztük a nagybirtokukat elvesztett szülők gyermekei — kivéve azokat, akiket a mezőgazdaság szeretete inspirált. A hallgatók közül néhányan fogságba kerültek, mások külföldre távoztak; természetes volt tehát a hallgatóság létszámának átmeneti csökkenése Óvárott, de a többi vidéki osztályon is. 1946 őszén azon­ban általános meglepetést keltett a beiratkozottak aránytalan megoszlása a budapesti és a vidéki osztá­lyok között. Az I. évesek közül a fővárosban 172-en akarták tanulni az agrártudományt, a három vidéki osztályon együttvéve mindössze 150-en. közülük „a csendes, nyugalmas magyaróvári alma materben” a legkevesebben, mindössze 37-en. Kétségtelen, hogy mulasztást követett el Ovár, mert „nem hirdette meg eléggé a felvételt” — amint ezt neheztelőn állapította meg Faber György. Ennél súlyosabb ok volt azonban, hogy „rossz volt a pszichózis, mert a levegőben volt a vidéki osztályok némelyikének meg­szüntetési terve”, pedig ,,... az agráregyetem mindegyik osztályára szükség van,... hiba volna bár­melyiknek. .. még az ideiglenes szüneteltetése is”.38 (Látnoki, megdöbbentő szavak 1947febru­árjában!) De nem örült a túljelentkezésnek a fővárosi osztály sem, mert végleges otthona nem lévén, meg­tűrt albérlőként, más egyetemek előadótermeiben folyt az oktatás, és különösen a gyakorlati képzés volt alacsony hatásfokú a zsúfoltság miatt. Ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a Mezőgazdaság-tudományi Kar 1947. május 12-i ülésén a négy osztály képviselői úgy döntöttek, hogy bevezetik a felvételi vizsgát, mint a létszám szabályozásának eszközét. A felvételi bizottságnak az volt a törekvése, hogy előnyben részesítse azokat, akik földközelben élnek. Ennek köszönhetően az 1947/48-ban beiratkozott hallgatók 50,14%-a gazdálkodó — közülük a hallgatók 35%-a 1—25 holdas törpe- és kisbirtokos — családból származik, 16,52%-a pedig mun­káscsalád gyermeke, vagyis a hallgatóság 66,60%-a — az osztályelnöki hivatal statisztikája szerint — paraszt- és munkásszármazású.39 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom