Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73
I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE
ben 3-5 év alatt csoportvezetői, osztályvezetői beosztásba kerültek, mások egyes üzemegységek vezetői lettek, ismét mások a legmagasabb irányitó és felügyeleti szerveknél (KPM, VOLÁN Tröszt) kaptak felelős beosztást. A Felsőfokú Távközlési Technikumban az 1965, 1966, 1967. évben végzett 138 hallgató közül 126 a tárca területén, 12 tárcán kivüli vállalatnál helyezkedett el. Az intézményben végzett szaktechnikusok tudásukat a gyakorlati életben jól tudták hasznositani. Többen közülük irányitó munkakörben dolgoztak. A Felsőfokú Vasutforgalmi Technikum felmérése szerint az ott végzett szaktechnikusok 97 %-a a vasútnál maradt. Munkahelyükön megbecsülték őket és a képzési szakokban jól megállták a helyüket. Felkészültségük egyes esetekben magasabb szintű volt, mint a velük szemben támasztott követelmények; a munkahely bátrabban támaszkodhatott volna szakismereteikre és szervezői tudásukra. Az MSZMP Központi Bizottsága 1965-ben felmérte az 1961-es oktatási törvény alapján hozott reform-intézkedések hatását és elemezte a reform tapasztalatait. A műszaki-, agrár- és közgazdasági szakemberképzés területén az elemzés arra az eredményre vezetett, hogy a műszaki haladás a "technikusok" képzési szintjének további emelését kívánja meg. Szükségesnek látszott, hogy a felsőfokú technikumokból az ott folyó oktatás tartalmi fejlesztésével, a személyi- és tárgyi feltételek javításával, lehetőleg több szakkal működő, üzemmérnököket képző főiskolákat szervezzenek. A felmérés eredményével összhangban a KPM felsőfokú technikumaiban - a KPM Oktatási Osztálya irányításával - megindult a tantervek átdolgozása az oktatási szint emelése és az üzemmérnökképzés előfeltételeinek megteremtése érdekében. 25
