Précsényi Árpád (szerk.): A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Évkönyve, 1968/69-1972/73

I. A FŐISKOLA ÉS JOGELŐDEINEK TÖRTÉNETE

2. A KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE EGYKARU INTÉZMÉNYKÉNT A KPM felsőfokú technikumok oktatási szakirányába vágó és további népgazdasági területek igényeit is kielégitő üzemmérnöképzés ellátására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968. évi 16, számú tör­vényerejű rendelete alapján Győr végleges székhellyel 1968. junius 4-én uj oktatási intézmény létesült: a Közlekedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola. Ez volt az első ujtipusu olyan intézmény, amelyet az üzem­mérnökképzés céljára hoztak létre. Ezt követően sorra létesültek a népgazdaság különböző területei számára üzemmérnököket képző in­tézmények, köztük az ipar más területeinek üzemmérnök-igényét ki­elégitő Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola (1968. évi 25.tvr. és 1969. évi 6.tvr.), a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (1969. évi 24.tvr.), és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Fő­iskola (1969, évi 25. tvr.). Az alapitó jogszabály előirja, hogy a Főiskola a művelődés­ügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt működik, és a közlekedés-, a közlekedés-épités, a járműgyártás és távközlés területén a műszaki üzemeltetés, a forgalomirányítás és a gyártás részegységeinek irányí­tására alkalmas szakembereket - üzemmérnököket - képez. Az 1018/1968. Korm. számú határozat szerint a Főiskola az alábbi karokra tagozódik: Közlekedési Kar, Közlekedés-épitési Kar, Jármügyártási Kar, Távközlési Kar. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom