Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1984
1984. április 9., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Beszámoló a főiskola 1983. évi gazdálkodásáról. Előterjeszti: Dr. Kecskés Imre - 2. Beszámoló a szerződéses munkák 1983- évi teljesítéséről. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba. - 3. Az egyetemi-főiskolai és közgyűjteményi kutatóbázis, távlati fejlesztési koncepciója. Előterjeszti: Dr. Koren Csaba - 4. Az oktatók hallgatókkal kapcsolatos munkájának kérdőíves véleményezésének tapasztalatai Előterjeszti: Dr. Szekeres Tamás - 5. A szaküzemérnök-képzés beindítása a főiskolán Előterjeszti: Dr. Kiscelli László - 6. A KTMF hallgatóinak létszám- és vizsgaeredmény adatai az 1983/84-es tanév I. félévében. Előterjeszti: Dr. Horváth Károly - 7. Egyebek
2 Részletesebb megállapítások 6. A felsőoktatási kutatóbázisoknak az ország összkutatási ráforditásaiban elért részarányát a jövőben 30 %-ra tervezzük növelni (a jelenlegi 12 %-ról). Ez illuzórikusnak tűnik. Heti látszik ugyanis valószínűnek, ho^y a vállalatok, amelyek jelenleg erősen érdekeltek sajat kutatókapacitás kiépítésére, illetve a szaktárcák, amelyeknek"el kell tartaniuk1, meglévő lcutatóintézetelket, a jövőben ilyen arányban növelnék megbízásaik számát, mennyiségét. Az uj vállalkozási formák jelentős elszivó hatása már most tapasztalható, ezekkel a versenytársakkal a következő években méginkább számolni kell. A felsorolt indokok miatt nem tartjuk elfogadhatónak a 27. oldalon összeállított táblázatot sem (felsőoktatási kutatások pénzügyi igényei). 7. A 24. oldalon azt olvashatjuk, hogy a felsőoktatás pénzügyi bevételének növelése "részben biztosítható a szerződéses munkák vállalási összegének emelésével". Áraink már most is túlságosan magasak, a versenyképesség fenntartása érdekében ezen áraknak csak a csökkentéséről lehet szó. Helyeselhető az a gondolat, hogy "a vállalati megbízások ösztönzése társadalmi és egyéni szempontból egyaránt célszerű" (98. o.). A lényeges kérdésre viszont nem kapunk választ az anyagból; Hogyan kivánják elérni, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az ipari és vállalati fejlesztés hosszutávu koncepciójába? A külső megbízásokra változatlan a fogadókészségünk, de a versenyképesség megtartása érdekében sürgető feladat a KK pénzügyi szabályozóinak lényeges megváltoztatása. 8. Hiányoljuk, hogy a koncepció nem foglalkozik kellő részletességgel a felsőoktatásban oktatók, kutatók jövedelmi kérdéseivel, megfelelő anyagi érdekeltségével, ösztönzésével. Figyelembe kell venni, hogy a főiskolán az oktatók órarendi elfoglaltsága nagyobb mint az egyetemeken, továbbá az anyagilag is kifizető^kutatások inkább rutinfeladatok, ezért az "igényesebb" kutatásra kevés idő marad. Jó lenne, ha a főiskolákon is lehetnének főhivatású kutatók, tőlük jobban elvárható lenne az "igényes?í kutatás (megfelelő tárgyi feltételek mellett). 9. Egyetértünk azzal, hogy fokozni kell az együttműködést a lcutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóbázisck között. Helyesnek tartanánk, ha a feladatok koordinációján, illetve közös kutatásokon túlmenően szervezeti kapcsolat is létrejönne a kétfajta kutatóhely között. A strukturális kapcsolódás nagyobb lehetőséget nyújtana a feladatok célszerűbb megosztására, mint bármely más -intenziv együttműködési forma". Olyan intézkedéseket kellene azonban hozni- feltehetőleg kormányzati szinten -, hogy a vállalatok is érdekeltek legyenek ilyen kapcsolat, illetve közös kutatóhelyek létrehozásában, üzemeltetésében.
