Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1981
1981. február 6., Főiskolai tanács rendes ülése - Napirend előtt: Bejelentések - 1. Javaslat a főiskolai számítástechnikai oktatás fejlesztésére - 2. Az üzemmérnök továbbképzés - 3. Javaslat a főiskolai szociális, kulturális alap felosztására - 4. Egyebek
3 A továbbiakban is törekszünk arra, hogy a gyakorlatok példaanyaga minél inkább a szakhoz ingazodjék. E célbői újra megkeressük az intézetek vezetőit, és kérjük a segitségüket. A hallgatók által lefuttatott programok száma és a felhasznált gépidő évről-évre növekszik. Ezt mutatja az alábbi táblázat is: . Év □arab s.z ám Gépidő (óra) 1978. 4644 114.1 i -1979. 5661 283.4 1980. 6574 391.7 E mellett egyéb oktatási célzata gépidőfelhasználás is történik a Számitástechnikai Osztály részéről. Az összes oktatási gépórák száma 533 óra 44 perc. Ebben nem szerepel a géptermi látogatások, programösszeállitások és előkészítések ideje, ami közelítően további 78 óra évenként. így a tárgyhoz összesen 611 óra 44 percet használunk fel R-20-as számitógépen. A gyakorlatok egy része és a néhány csoportnál az elkészítendő feladat megoldása is mikroprocesszoros számítógépen (a továbbiakban ABC-QO) történik. A hallgatók a személyes ember-gép kapcsolat miatt sokkal szívesebben dolgoznak ilye módon. 1980. I. félévében például a műszaki tanár szakos hallgatók készítették el fela dataikat ezen a gépen. A gép letórheltsé ge az oktatási idő háromnegyed részében maximális volt: sok szór este 7-8 óráig dolgoztak az ABC 30-al. \ \ t Levelező képzés A levelező képzés a tárgy oktatásában meglehetősen sok prob lémát vet fel. Más tárgyaknál több jó kézikönyv, és a legtöbb vidéki helyen is megfelelő segitség álla hallgatók rendelkezésére. A számitástechnikai kultúra még nem terjedt el általánosan, igy még a nagyobb vidéki városokban sem tud nak segítséget kapni a felmerülő problémáik megoldásához. A tárgy alapjait közérthetően tárgyaló hazai kézikönyvek nin* csenek. Hiányzik ilyen tipusu jegyzet főiskolánkon is. 'lo
