Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975
1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.
2 A pozitiv változások ellenére az oktatás-nevelés még mindig nem felel meg a vele szemben támasztott egyre növekvő igényeknek, nem tart lépést a hallgatók érdeklődésével. Ez elsősorban az oktatás még ma is tapasztalható elvontságára, az oktatók egy részének nem kielégitő problémaérzékenységére, elméleti bátortalanságára, a hiányos, ill. szinvonaltalan tananyagokra, az oktatók tudományos továbbképzésének megoldatlanságára vezethetők vissza. 2/ A hallgatók ideológiai-politikai nevelésének feladatai a kommunista szakemberképzés folyamatában ma már nem kizárólag a^marxizmus-^ leninizmus oktatásra hárulnak* A kommunista szakemberképzés eredményességét nagymértékben befolyásolja az intézmény egész szelleme, az oktatásban részt vevő valamennyi tanszék világnézeti-nevelő munkája, a párt- és a KISZ-szervezetek politikai tevékenysége. Az elmúlt években kedvező irányban változott a hallgatók hozzáállása az e^yetemeken-főiskolákon folyó ideológiai oktatáshoz, érdeklődésük nőtt a társadalmi és politikai kérdések iránt, nyitottak, őszintén vetik fel problémáikat, aktivabban vesznek részt^a foglalkozásokon, a politikai vitakörökön, kiszélesedett a tudományos diák köri mozgalom, a benyújtott dolgozatok száma és színvonala emelkedett. A hallgatók körében ugyanakkor ma is hatnak a legkülönbözőbb forrásokból származó nem marxista nézetek /vallásosság, nacionalista történelemszemlélet, kispolgári egoizmus, stb./ ezek azonban csak elenyésző részüknél válnak tudatosan is vallott antimarxista eszmerendszerré* Az utóbbi években valamelyest nőtt az új baloldali irányzatok hatása, ami szocialista társadalmunk jelenlegi problémáinak utópikus-moralizáló, elvont humanista megközelitásében jut kifejezésre. Jelenleg is probléma a különböző forrásokból - a politikai-közéleti érdektelenségből és passzivitásból, a világnézeti nevelés nem megfelelő pedagógiai módszereiből, az ideológiai-politi kai fogékonyságot is tompitó túlterhelésből - táplálkozó hallgatói közömbösség. Ezt sem a marxizmus-leninizmus oktatása, sem az ifjúsági szervezet tevékenysége nem oldja még fel. 3/ a, A filozófiaoktatás jobban támaszkodik a szaktudományok, elsősorban a természettudományok - filozófiailag is fontos - legújabb eredményeire, s keretei között nagyobb teret kap a polgári filozófia birálata. Növekedett a jelenlegi történelmi korszak lényegi összefüggéseit érintő témák /a modern kapitalizmus sajátosságai, a tudományos technikai forradalom, stb./ szerepe az oktatás ban. A filozófia-oktatás hatékonyságát, törzsanyagának korszerüsitésát a filozófiai-tudomány hazai és nemzetközi helyzete, valamint az oktatás nem kielégitő feltételei gátolják. Az 1968-ban végrehajtott óraszámcsökkentés miatt a legtöbb helyen megszűnt a filozófiatörténet, a valláskritika és a logika önálló és kötelező tantárgyként való oktatása. Az etika a tanárképző főiskolákon és az orvostudományi egyetemeken kötelező, ugyanakkor a tudományegyetemek tanári szakjain csak fakultativ tárgy. Az etikaoktatásban erősödött szocialista társadalmunk erkölcsi problémáinak elemzése, de még nem küzdötték le teljesen az elvont moralizálást. a A politikai gazdaságtan-oktatás marxista közgazdaságtudomány mai 12 b.
