Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1975

1975. január 22., Főigazgatói tanács rendes ülése - 1. A Főiskolán folyó marxizmus-leninizmus oktatás helyzete és feladatai. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 2. Beszámoló a Tanács legutóbbi ülése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. Előadó: Dr. Hegedűs Gyula főigazgató. - 3. Beszámoló az oktatók egyéni továbbképzési terveinek teljesítéséről. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 4. Tájékoztató a tudományos és fejlesztési alap (TKFA) keretében folyó munkákról és az 1975. évi tervekről. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 5. Beszámoló az 1974. évi nemzetközi kapcsolatokról. Előadó: Tallós Elemér főigazgatóhelyettes. - 6. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának főiskolai megünneplésére vonatkozó rendezvények terve. Előadó: Dr. Varga László főigazgatóhelyettes. - 7. Bejelentések.

- 3 -eredményeinek szintjén mutatja be a modern kapitalizmus helyzetét, fő problémáit és ellentmondásait, és igyekszik választ adni a szocializmus épitésének közgazdasági kérdéseire.

A szocializmus politikai gazdaságtanának oktatása közelebb került a közgazdasági gyakorlathoz, de gyakran a gazdasági mechanizmus által felvetett gazdaságpolitikai problémákhoz túlságosan ragaszkodva tárgyalta az alapkategóriákat. A többi szocialista országban lezajlott reformról az oktatásban kevés szó esik. A szocializmus politikai gazdaságtanának - bár egyes kérdéseket elmélyültebben és konkrétabban tárgyal - teoretikus színvonala, ideológiai, politikai meggyőző ereje változatlanul nem tekinthető kielégítőnek.

c/ Alapvetően helyesnek bizonyult a tudományos szocializmus 1968- ban bevezetett új programja, amely a munkásosztály osztályharc áriak nagy stratégiai korszakain belül a tematikus felosztást követi. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatókat ne terheljék a program elméleti-politikai kérdéseinek megértéséhez nem feltétlenül szükséges történeti tényanyaggal, s hogy napjaink politikai kérdései előtérbe kerülhessenek.

A tudományos szocializmus oktatásban a legnagyobb problémát a magyar munkásmozgalom elvi kérdéseinek és a szocializmus épitese hazai tapasztalatainak tárgyalása jelenti. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy az időközben bekövetkezett nagyarányú óraszámcsökkentés miatt a hazai tapasztalatok elemzésére, a legfontosabb elvi-politikai kérdések megtárgyalására nem jut kellő idő. Különösen élesen vetődik fel ez a probléma a tudományegyetemeken, ahol a tudományos szocializmus alaptanfolyamának óraszáma 1968-ban 120 óráról 56 órára csökkent. Ilyen órakeretben a tudományos szocializmus tananyagának oktatása nem lehet hatékony.

d/ Az elmúlt években kezdődött el a szociológia oktatása néhány tudományegyetemen, valamint műszaki, agrár- és orvostudományi egyetemeken. A szociológiaoktatás kiszélesitésánek igénye elsősorban a szakszociológiák bevezetésének sürgetésében fejeződik ki. A szakszociológia oktatását többnyire a különböző szaktanszékeken végzik, Nincs megfelelő kapcsolat a szakszociológiát oktatók és a marxizmus-leninizmus tanszékek között, nincs kellően összeegyeztetve a történelmi materializmus, a tudományos szocializmus, valamint a szociológia programja.

4/ a. Szélesedett a tanulócsoportos oktatás - mindenekelőtt a Művelődésügyi Minisztérium intézményeiben. Ez az intenziv oktatási forma kedvezőbb lehetőségeket teremt a világnézeti nevelés hatékonyságának növeléséhez, úgyanakkor félszinre hozta azokat, a nézetkülönbségeket, amelyek az oktatók között az ideológiai ás politikai kérdések értékelésében megnyilvánulnak. Ez veszélyezteti az eszmei-politikai nevelés egységét, s ezt csak erősiti az, hogy néhány helyen teljesen mellőzik az évfolyamelőadásokat .

b. Kibontakozott és a hallgatók körében népszerűvé vált a speciális kollégiumok rendszere. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a speciális kollégiumot olyan témákban