Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

32 --iidó Balázs:

Lehet, hogy ünnep- ás hangulat•ontó leszek, de úgy érzem, egy dolgot el kell, hogy mondjak; a szótanforgó oktatási, szervezeti modell az elkövetkezendő évek munkájának az alapját képezi. Viszont arról nem szabad megfeledkezni, hogy a modell, tehát maga a Főiskola tulajdonképpen 1977-ben fog r.~y :iLeLelni: "hagy tervezik és még ez sincs konkrét formába öntve. Amint az olebb hallottuk, a laboratórium és az egyéb feltételek 1377-re fognak rendelkezésre állni, viszont az oktatás, jelen pillanatban is folyik. Ezért a lehetőség^ hez mérten az oktatás minimális, objektiv feltételeinek biztositásáx szeretném kérni. Ha a tervek szerint 1977-ben lesz olyan laboratóriumunk, amely egyáltalán nem nevezhető modernnek, akkor most mit mondjanak azok a hallgatók, akik ki fognak az idén ós az elkövetkezendő évben kerülni innen, hiszen pillanatnyilag nincs is laboratóriumunk és az 50 százalékos gyakorlati oktatásból, amely tulajdonképpen az üzemmérnök képzés lényege lenne, jelen pillanatban nagyon kevés van biztosítva. Ezért kérném az objektiv feltételeknek a mini:.'lis biztosítását, sőt a lehetőségekhez mérten növelését, vagy megközelítőleg az optimális szintre hozását„ Köszönöm.

Dr. Hegedűs Gyula,"

Kanczler elvtársnak az előadása, amely közlekedési szakszempontból is igen értékes volt és tartalmazta a közeli időszak, közeli egykét évtized várható fejlődéseit, amelyet nekünk az üzemmérnökképzés szempontjából figyelexnbe kell venni. Kanczler elvtárs felszólalása a szakemberszükségleti számok újra vizsgálatának a gondolatát vetette fel bennem. Szeretném elmondani azt, hogy a Főiskola létesítésére szolgáltó tervek 1967-es szakemberszükségleti ismeretekre épültek, majd amikor az a bizonyos korrekció bekövetkezett az elmúlt években, aminek folyamán egy tanulmányi épület és egy kollégiumi épület el:.radt, 1972-ben újra értékelték az illetékes kormányzati szervek a s;..akemberszükségletet, de mindezen túlmenően a fejlődés, a változás oly^gyo^s, hogy a következő években a szakemöcrszükséglet újraértékelése ás ennek alapján a Főiskola képzési feladatainak, a szakok szerinti lét számoknak a, konkretizálása fontos kérdés. Ezzel kapcsolatosan örömmel mondható el, hogy az a flexibilitás, amire törekedtünk 1967-ben és 68-ban a Főiskola terveinek a megalapozásakor, lehetővé teszi, hogy a változó munkaerőszükségletet kövessük azzal, hogy bizonyos szakok számára időszakosan szükebb, időszakosan pedig nagyobb létszámmal képezünk mérnököket.

Uj feladatként olvasható ki Kanczler elvtárs beszédéből is a közlekedéshez kapcsolódó anyagmozgatás üzemmérnökké.,, zésének a megoldása. Tudomásom van erről, miután hivatalosan tájékoztatást kapott a Főiskola az OMFB-től, az ACSI-tól, Tudomásom szerint hivatalos fórumok előtt van a javaslat arra, hogy a Főiskolánkon a köziekedéhez kapcsolódó anyagmozgató mérnök képzéssel foglalkozzunk. Azok a számok is igazolják ennek szükségességét, amelyeket Kanczler főosztályvezető elvtárs mondott, mert az anyagmozgatás, a belső vagy külső anyagmozgatás közötti tartalmi, logikai kapcsolat, a rakodási munkák, nagyon szorosan kapcsolódnak a közlekedés tevékenységéhez. Szeretném mint uj, illetőleg még nem teljesen tisztázott feladatok között emliteni azt a témát, amiről Szekeres elvtárs beszélt, azt, hogy a közlekedés és a hirközlés szakközépiskolái, szakmunkásképző intézményei, de a közlekedés és hirközlés nagy szakágazatainak a hivatásos oktató apparátusa számára szükség lenne szakoktatók, pedagógusok képzésére. A szükségleteket fel kellene mérni, ha még nem