Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

33 -lennének: ezen a téren felmérve. Megítélésem szerint a közlekedési ágazatok kapva-kapnának azon a lehetőségen, hogy a 100-130 ezres munkaerő létszámuk állandó folyamatos szakoktatását pedagógiailag is képzett, szakmai alapműveltséggel rendelkező káderekre bizzák.

Ezek a témák, mint feladatok, a szervezet kérdésében is bizonyos mértékig bejátszanak és ezért tartottam most itt lényegesnek megemlíteni ezt. A mai tárgyalás azt mutatja, hogy mintegy elfogadott már, vagy inkább elfogadott már az a gondolat körünkben, hogyha tartalom és a képzési cél az idővel a műszaki tudományos fejlődéssel együtt változik és el kell fogadnunk azt is, hogy ennek megfelelően változnak és változhatnak, változniok kell a formai^kereteknek is. Bennünket a mi iskolánk szervezeti változása izgat és ezért van ez a téma az utóbbi időben az érdeklődés középpontjában. De ugyanakkor gondoljunk arra, hogy a felsőoktatás gyors tartalmi és szervezeti strukturális változása az egész világon megmutatkozó jelenség.

Nem olyan jelenség ez, aminek az eredményei egyszerre, egyidőben és azonos módon jelentkeznek, hanem vannak időbeni eltolódások és a megoldásokban különbségek, de a tény az, hogy a tartalom változik a céloknak megfelelően és ahhoz mindenütt próbálják a szer*vezeti hozzáigazitást is megoldani azért, hogy a szervezet ne gátja, hanem elősegitője legyen az eredménynek, ez kétségtelen.

Szeretném az elvtársakat emlékeztetni arra, hogy a mi, 1968-ban minisztertanácsi határozattal, majd elnöki tanácsi törvényerejű rendelettel kialakított, eredeti főiskolai szervezetünk is és az azóta követett gyakorlat is bizonyos mértékig már az uj irányába mutat. Megvalósítottuk jelentős mértékben a szakmára irányítottságot akkor, amikor szakijai tanszékeket alakítottunk és bizory os integrálható tárgyak vonatkozásában a Főiskola egészére vonatkozólag tanszékeket létesítettünk. De számoltunk azzal, és most számoljunk azzal, hogy a földrajzilag is egy helyre rendeződés, meg az eltelt idő uj ismeretei uj alkalmat adnak a szervezet továbbfejlesztésére és korszerüsitésére.

Néhány nappal ezelőtt érkeztünk haza az NDK-ból. Két delegációnk is volt Főiskolánk részéről az NEK-ban testvéri intézményeknél az NDK megalapításának 25. éves évfordulója alkalmából. Ezt az alkalmat is és a korábbi tárgyalásokat is felhasználtuk és felhasználtam magam is mindig arra, hogy a szervezeti és a tartalmi változások kapcsolódását s magát az egésznek a mozgását figyelemmel kisérjem, megismerhessem a rugóikat, az NDK-ban a téma mozgató rugóit és a fejlődés, alakulás várható irányait. Szeretném elmondani azt, hogy az NDK-ban ahol a legtöbb konkrét ismerettel lendelkezem, az egyetemi és az egyetemi rangú főiskolai képzés 4 esztendő tartamú lett és kialakult az 1968-ban NDK-ban kezdett oktatási reform kapcsán a mérnökfőiskolák rendszere is, ahol egy ugyancsak 4 éves tartamú képzést biztosit. Emellett van a mérnökiskolái képzés, aminek a tartama 3 év. Az egyetemeken és az egyetemi rangú főiskolákon megszűntek a karok és szekciók alakultak nagyobb számban, mint ahogy korábban karok voltak. A szekciókat nem dékán, hanem igazgató vezeti. Kialakult olyan rendszer, amely bizonyos szakmai terület összefogója, ahol van közvetlen hallgatói kapcsolat a képzés befejező fázisáig és vannak olyan egységek, szekciók, amelyek az intézmény egészére látnak el nagyjából azonos oktatási feladatokat. Az egyetemi szinten és az egyetemi rangú főiskolai szinten három vezetési, döntési szint van. Ez nagyon lényeges. A rektori szint a szekció-igazgató szintje, s a harmadik