Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

33 -lennének: ezen a téren felmérve. Megítélésem szerint a közlekedési ágazatok kapva-kapnának azon a lehetőségen, hogy a 100-130 ezres munkaerő létszámuk állandó folyamatos szakoktatását pedagógiailag is képzett, szakmai alapműveltséggel rendelkező káderekre bizzák. Ezek a témák, mint feladatok, a szervezet kérdésében is bizonyos mértékig bejátszanak és ezért tartottam most itt lényegesnek meg­említeni ezt. A mai tárgyalás azt mutatja, hogy mintegy elfogadott már, vagy inkább elfogadott már az a gondolat körünkben, hogyha tartalom és a képzési cél az idővel a műszaki tudományos fejlődéssel együtt változik és el kell fogadnunk azt is, hogy ennek megfelelően változnak és változhatnak, változniok kell a formai^kereteknek is. Bennünket a mi iskolánk szervezeti változása izgat és ezért van ez a téma az utóbbi időben az érdeklődés középpontjában. De ugyanakkor gondoljunk arra, hogy a felsőoktatás gyors tartalmi és szervezeti strukturális változása az egész világon megmutatkozó jelenség. Nem olyan jelenség ez, aminek az eredményei egyszerre, egyidőben és azonos módon jelentkeznek, hanem vannak időbeni eltolódások és a megoldásokban különbségek, de a tény az, hogy a tartalom vál­tozik a céloknak megfelelően és ahhoz mindenütt próbálják a szer*­­vezeti hozzáigazitást is megoldani azért, hogy a szervezet ne gát­ja, hanem elősegitője legyen az eredménynek, ez kétségtelen. Szeretném az elvtársakat emlékeztetni arra, hogy a mi, 1968-ban minisztertanácsi határozattal, majd elnöki tanácsi törvényerejű rendelettel kialakított, eredeti főiskolai szervezetünk is és az azóta követett gyakorlat is bizonyos mértékig már az uj irányába mutat. Megvalósítottuk jelentős mértékben a szakmára irányított­ságot akkor, amikor szakijai tanszékeket alakítottunk és bizory os integrálható tárgyak vonatkozásában a Főiskola egészére vonatko­zólag tanszékeket létesítettünk. De számoltunk azzal, és most szá­moljunk azzal, hogy a földrajzilag is egy helyre rendeződés, meg az eltelt idő uj ismeretei uj alkalmat adnak a szervezet tovább­fejlesztésére és korszerüsitésére. Néhány nappal ezelőtt érkeztünk haza az NDK-ból. Két delegációnk is volt Főiskolánk részéről az NEK-ban testvéri intézményeknél az NDK megalapításának 25. éves évfordulója alkalmából. Ezt az alkalmat is és a korábbi tárgyalásokat is felhasználtuk és fel­használtam magam is mindig arra, hogy a szervezeti és a tartalmi változások kapcsolódását s magát az egésznek a mozgását figyelem­mel kisérjem, megismerhessem a rugóikat, az NDK-ban a téma mozga­tó rugóit és a fejlődés, alakulás várható irányait. Szeretném el­mondani azt, hogy az NDK-ban ahol a legtöbb konkrét ismerettel lendelkezem, az egyetemi és az egyetemi rangú főiskolai képzés 4 esztendő tartamú lett és kialakult az 1968-ban NDK-ban kezdett ok­tatási reform kapcsán a mérnökfőiskolák rendszere is, ahol egy ugyancsak 4 éves tartamú képzést biztosit. Emellett van a mérnök­­iskolái képzés, aminek a tartama 3 év. Az egyetemeken és az egye­temi rangú főiskolákon megszűntek a karok és szekciók alakultak nagyobb számban, mint ahogy korábban karok voltak. A szekciókat nem dékán, hanem igazgató vezeti. Kialakult olyan rendszer, amely bizonyos szakmai terület összefogója, ahol van közvetlen hallgatói kapcsolat a képzés befejező fázisáig és vannak olyan egységek, szekciók, amelyek az intézmény egészére látnak el nagyjából azo­nos oktatási feladatokat. Az egyetemi szinten és az egyetemi rangú főiskolai szinten három vezetési, döntési szint van. Ez nagyon lé­nyeges. A rektori szint a szekció-igazgató szintje, s a harmadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom