Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
31 -vetődnek fel, azonban arra jó, hogy eddigi megfontolásainkat a további munkában hasznosítani lehet. Kisbakonyi elvtárs javaslata, mely szerint szakágazatokra ápitett szervezeti kialakítást javasolt, melyhez Kázmér elvtárs is csatlakozott, egy kicsit elgondolkoztatott. Valóban igaz, hogy a mindennapi életben az üzemi és műszaki szakemberek együtt dolgoznak egy-egy munkaterületen. így például azok a szolgáltatások, melyekről a postaüzemi szakos hallgatók tanulnak, - akiknek az lesz a feladatuk, hogy gazdasági és műszaki paraméterek ismeretében a lehető leggazdaságosabban szervezzék meg az egyes szolgáltatásokat - a távközlési szakokon oktatott műszaki berendezjseken bonyolódnak le. Felvetődik a gondolat, nem lenne-e nagyobb az oktatás hatékonysága, ha a műszaki és üzemi szakemberképzés egy Intézet keretein belül történne. A gondolat sok előnyt sejtet ás megvizsgálandó, én azonban e percekben inkább József Róbert elvtárs véleményéhez csatlakozom, és szerintem is a szakterületre orientált integráció a követendő cél, hisz az üzemmérnökképzésünk igy nemcsak egy-egy szükebb szakágazat igényeinek felel meg, hanem eleget tesz egyéb népgazdasági követelményeknek is. Dr. Vida Emil; ‘fisztelt Tanácsülés; A szorosan vett szervezeti felépítés kérdéséhez szeretnék röviden hozzáfűzni néhány mondatot. Két alternativa hangzott el eddig, a Kanczler Főosztályvezető elvtárs által ismertetett tervezet és a Kisbakonyi elvtárs által javasolt változat. Biztos, hogy mindkét elképzelés rendelkezik eg-máshoz viszonyítva egy sor előnnyel, de meggyőződésem, hogy néhány relativ hátránnyal is. izek megalapozott értékelésére a javaslatok megismerése óta eltelő; néhány óra alatt nem volt lehetőség, ennek ellenére bennem is kialakult egy olyan szubjektív vélemény, mely az első impresszióra jellemző módon nemcsak szubjektív, hanem pillanatnyi hangulati elemeket is tartalmaz, ezért az sincs kizárva, hogy alaposabb mérlegelés után átértékelésre szorul. A javaslatok megalkotásánál alapvetően az oktatási célkitűzések lehető legteljesebb megvalósítása volt a döntő szempont. Oktatásunk célja olyan sokoldalúan képzett szakemberek biztosítása, akik a társadalom ás a. népgazdaság részéről jelentkező igényeket a lehető legoptimálisabban ki tudják „lágiteni. Az igények azonban a közlekedési üzemmérnökökkel szemben rendkívül széles skálán és eltörő módon nyilvánulnak meg. A postaüzem, a vasút és a közúti közlekedés az üzem jellege, szervezeti felépítése, az alkalmazott módszerek és a felhasznált termelőeszközök rendkívül eltérő volta miatt egészen más igényeket támaszt az üzem mérnökeivel szemben. özek után engedjek meg, hogy szubjektív véleményemet leegyszerűsítve és nem szakszerű módon az alábbiakban fogalmazzam meg. 15 éves, a gápjármüközlekedésben eltöltött üzemi gyakorlatom alatt többször fordult elő, hogy autógépész kollegákat alkalmaztunk az autójavító iparban, és ők zökkenőment esen illeszkedtek be az üzem tevékenységébe, árra is volt példa, hogy az Autójavító Vállalatnál dolgozó üzemmérnököket autóközlekedési vállalathoz helyzetük át, es ők minden probléma nélkül tudták feladatukat ellátni. Bem tudom elképzelni viszont azt, hogy gépjármű üzemmérnököket akár vasút, akár a posta területén állítsunk be úgy, hogy egyáltalán megállják helyüket, nem is beszélve hatékony munkavégzésr e álig hiszem, hogy ez bármelyik relációban is átképzés nélkül meg - oldható volna.
