Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
26 -Dr., Précsényi Árpád;; Tisztelt Főiskolai Tanács! Mondanivalómat 1 cn ;óhoz kívánom kapcsolni, A szervezeti korszerűsítés az egyik címszó, a másik pedig az, amit Tallós elvtárs úgy fogalmazott meg, hogy mit tud ez a Főiskola, mint objektum mit tud ez a Főiskola, vagy amit többen is, Vermes elvtárs inditása alapján a konvertábilis szakemberképzés cimszóhoz kapcsoltak. A szervezeti korszerüsitéről megállapítható, hogy az új, korszerű szervezet, új, korszerű vezetést és vezetési módszereket is igényel. Itt, ha én csak annyit mondok, hogy ezen a Főiskolán, meg a korábbi munkahelyemen is - ás e% körülbelül egy negyedszázadot fog be - ma is ugyanúgy több kilós törzskönyveket lapozgatnak, ugyanúgy működik, vagy nem működik a vezetési, az információs rendszer, ugyanazok a nyilvántartási, kérdezési és visszakérdezési módszerek vannak, azt hiszem, hogy ezzel a kérdéssel is talán érdemes foglalkozni, hogy milyen információ-áramlási módszerek és milyen eszközök legyenek. A másik cimszó: Mit tud a Főiskola, mire tervezték. Konvertálható szakemberek kellenek azoknak a területeknek, amelyeket mi látunk el üzemmérnökökkel. Ezt a Főiskolát a három éves üzemmérnök képzésre tervezték, maga a képzés ma már továbbképzés nélkül elképzelhetetlen, biztos, hogy rossz üzemmérnök az, aki öt év múlva nem felejti el legalább 30 százalékát annak, amit megtanult és nem képes újabb 30-40 százalékot megtanulni. Ezt szervezett képzési formában lehet és célszerű csinálni. Egyszóval a Főiskolának, mint objektumnak, de mint képzési profilt maga elé tűző és formálni kivánó felsőoktatási intézménynek az új tantervek kialakitásakor ezt figyelembe kell venni. Nagyon szerteágazó a kárdás, nyilvánvaló, hogy az üzemmérnökök továbbképzésében is az egyik továbbképzési objektum, centrum, szellemi, és anyagi kapacitás a mi Főiskolánk. Erre is kell gondolni, tehát nyilvánvaló, hogy mind tanterv, mind épület, mind berendezés, mind felszerelés szempontjából, - ha már egyszer modell vagyunk és ez jó, megtisztelő és örvendetes, - legyenek lehetőségeink ennek a gyakorlására is előbb-utóbb. Ha még a szervezeti átalakulásról, -korszerüsitésről beszélünk, de nyilvánvaló, hogy nagyon rövid időn belül a továbbképzés által diktált újabb feladatoknak is meg kell felelnünk. Köszönöm szépen. Dr. Kázmér Tibor; Kedves Elvtársak! Azt hiszem már hónapok óta barátkozunk az Rj szervezeti forma kialakításával. Utoljára a tanév végén egy Főigazgatói Tanácsülésen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel ás azt hiszem bizonyos szempontokat kaptunk Kanczler elvtárstól is, amelyek segítségével talán világosabban látjuk a feladatunkat. Azonban nekem is olyan aggályaim vannak, mint József elvtársnak, hogy bizonyos tartalmi kérdések nem világosak előttünk ás azt hiszem, általában az elvtársak előtt nem világosak sem az Intézet vonatkozásában, sem pedig az osztály vonatkozásában. Általában a problémát az oktatóknál az osztály kérdése jelenti, hiszen intézeti formák már eddig is kialakultak, ha nem is a Kar szerepét vették át, de bizonyos, hogy szakmacsoportokat foglaltak magukba. Én azt hiszem, ha ezek a kérdések tisztázódnak az intézet ás az osztály vonatkozásában, önálló oktatási egység lesz-e az osztály vagy amennyiben tartalmilag különbözik a jelenlegi tanszéki rendszertől, akkor jobban megbarátkoznak az elv-
