Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974
1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.
készítés es szakmai viták után meghozta 1972 .* júniusában a magyar állami oktatás fejlesztésével kapcsolatos határozatát. Az elmúlt idő távlatából azt hiszem nyugodt lélekkel mindnyájan megállapíthatjuk, hogy e határozat időszerűségét, jogosságát, szükségszerűségét a magyar pedagógusok egész tábora elismeri, társadalmunk kedvezően fogadta és várja a határozatok realizálását. Nekünk a felsőoktatás területén tevékenykedőknek világosan tudtunkra adta a határozat, hogy az oktatás, nevelés munkájának tartalmi fejlesztése nem szűk szakmai ügy csupán, hanem közügy, társadalmi ügy, amely szocialista fejlődésünk egyik legfontosabb rugója lesz az elkövetkezendő évtizedekben. A párthatározatot fontos állami intézkedések követték. Kormánydöntés született arról, hogy 1930-ig ki kell dolgozni és döntésre elő kell késziteni az oktatási rendszer távlati fejlesztésének alternativ változatait és 1975. végéig a Kormány elé kell terjeszteni, az 1990-ig szóló távlati népgazdaságaiejlesztási terv részeként, az oktatási rendszer fejlesztési tervét is. Ez az oktatási terv magába foglalja a felsőoktatás, ezen belül a műszaki felsőoktatás fejlesztési tervét is. Az előterjesztést az Oktatási Minisztérium teszi, de az a hatalmas munka, amelynek eredményeképpen e terv megszületik, az előkészités és kísérletek sorozatát jelenti, amely megvalósitásának mindnyájan, úgy gondolom, részesei leszünk. Szükségesnek véljük koncepcióinknak, azok megalapozásának kifejtését itt, most e véleménycsere során is, mivel oz az intézmény, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, felsőoktatási rendszerünk egyik fontos objektuma, üzemmérnök-képzésünk egyik kiemelkedő jelentőségű pillére. Jelentőségét alá huzza ennek az intézménynek, több tényező között, a következő: nagyfontosságú és fejlődő népgazdasági szektorhoz kötődik tevékenysége; igen széles szakma-struktúrával, mint oktatási profillal rendelkezik, jelentős számú üzemmérnököt képez, és nem utolsó sorban az a tény, hogy 1968-ban első műszaki főiskolaként született meg és itt kezdődött meg az az újtipusu mérnökképzés, amely a magyar népgazdaság fejlődése meggyorsitásának egyik feltétele, ás megítélésünk szerint, a Főiskola már ma is rendelkezik továbbfejlesztésének számtalan feltételével. Említettem, hogy az oktatáspolitikai terv a hosszutávu népgazdasági terv szerves része lesz. Természetes tehát, hogy nem lehet elszigetelten kezelni ezt az oktatáspolitikai tervet. Kidolgozásában számtalan társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb tényezőt egymásráhatásában kell figyelembe vennünk, A koncepciók kialakítását hazai fejlődésünk eddigi eredményein túlmenően, olyen tényezők is befolyásolják, mint a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének kérdése, hazánk nagyságrendje, gazdasági potenciálja, természeti adottságai, a várható demográfiai helyzet, a nemzetközi kooperáció és munkamegosztás, a korunkat jellemző technikai fejlődés, amit nem egyszer röviden tudományos technikai forradalomnak nevezünk. Felsőoktatásunk, szükebben véve műszaki felsőoktatásunk ás ezen belül egy intézmény oktatás-tartalmi fejlesztése, létszámstruktúrájának várható arányai, irányai, csak a felsorolt határok tudományos előrejelzéséből állapíthatok meg. Ezért mindenekelőtt szeretnék szólni néhány társadalmi, gazdasági, iparpolitikai fejlődéssel összefüggő távlati elképzelésről. Alapvetően abból indulunk ki, hogy a következő évtizedekben a szocialista világrendszer ereje jelentősen továbbnövekszik. A szocialista világrendszeren belül az integráció élesen ki fog bontakozni és számolni lehet azzal, hogy az európai szocialista országok
