Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola - Testületi ülések, 1974

1974. október 8., Főiskolai tanács rendes ülése - 1. Tájékoztató a Főiskola szervezeti korszerűsítéséről. Előadó: Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium Műszaki Egyetemi és Főiskolai Főosztályának vezetője.

- 5 -között lényegileg végbemegy egy egyfajta gazdasági, társadalmi és kulturális kiegyenlitődés is. Várható, hogy a szocialista és kapitalista országok közötti békés egymás mellett élés kedvező alakulásával ezen országok között fokozódni fog a műszaki, gazdasági, tudományos együttműködés, az ideológiai konfrontáció fennmaradása mellett. A tudományos technikai forradalom kisérő jelenségeként - a legfejlettebb országokban és mindinkább hazánkban is - a bővitett újratermelést biztositó folyamatok egyre bonyolultabakká, összetettebbekké válnak és strukturálisan akár termelő, akár nem termelő szervezetek is önmagukban mind bonyolultabbak lesznek.

Azzal számolunk, hogy a termelőerők struktúrájában végbemenő változást a magas szervezettségű emberi munka kiszélesedése fogja jellemezni egyrészt hazánkban is, másrészt, hogy a munkával csökken az élő, és növekszik a holt gépimunka részaránya. Ennek megfelelően a munka társadalmi hatékonyságának növekedésében jelentősebb szerepet kap a tudományos munkaszervezés, a vezetéstudomány és kisérő jelenség lesz a gazdasági ágazatok nagyfogku gépet .tése, A gépesített rendszerek egyre inkább termelési rendszerekké fejlődnek, integrálódnak, amelyekben a segédfolyamatok automatizálására, számitógépes öszszehangolására sor kerül. A nagyteljesitményü komplex-gyártó géprendszerek gazdaságosságának feltétele természetesen a növekvő volumenű termelés és fogyasztás. Ez a gazdaság fokozott kocentrációjával jár, fejlesztési és kutatási költségek növekedésének elkerülhetetlen emelkedése mellett. így nő meg a kooperációjelentősége, amely a nemzeti határokat áttörve, nemzetközivé vaim^, és lassan a. nemzeti'-gazr? daságok együttműködésévé válik, elsősorban a szocialista világrendszeren belül. Újfajta szerkezeti anyagok, energiák jelentek meg és könnyitik az ember életét, munkáját. A tudomány egyre inkább alkalmazottá, közvetlenül termelőerővé válik.

Az oktatáspolitikai koncepció és a távlati népgazdasági terv kidolgozása során, a tudományos-technikai fejlődés fő Jellegzetességeit is próbáljuk körvonalazni és megítélésünk, hogy a tervező főhatóságok komplex munkája szerint, a tudományos technikai fejlődés az elkövetkező 15 évben rohamosan fog hazánkban is fejlődni és eredményei megszületni. Meggyorsul és kiterjed az iparosodás. Ma még közepesen fejlett és közepesen szervezett iparral rendelkezünk, de 10-15 év alatt az ipar belső fejlődésével párhuzamosan, várhatóan iparivá válik a mezőgazdasági termelés, a szállitás és a szolgáltatás.

A gépesités általánossá válásán túl, nagy léptekben növekszik az automatizáció foka annak ellenére, hogy az automatizálás ma még a technikailag élenjáró országokban is csak a munkahelyek kis részét érinti. A nehéz fizikai munka gépesitésének megvalósitása, az automatizáció mind Jellegzetesebb fellépése, a számitógépek általános elterjedése, a társadalmi, gazdasági, termelési, szállítási folyamatok szervezésében alapvetően éreztetni fogja hatását az ország munkahely, illetőleg munkaerő-strukturájában és rányomja bélyegét a lakosság életszínvonalára, életmódjára és iskolázottságára is.

A foglalkoztatott lakosság megoszlását tekintve, a gazdasági struktúrában bekövetkező változás legjellemzőbb vonása hazánkban is az úgy-^ nevezett harmadik szektor súlyának növekedése lesz. Az elkövetkezendő 15-20 évben várható, hogy az ország összes foglalkoztatottjának mintegy 50%-a ebben a szektorban fog tevékenykedni. Ez a terület az oktatás, az egészségügy, az államigazgatás, a közlekedés, a kereskedelem, a szállitás szolgáltatási ágazatokat foglalja magában. Azzal is Jár ez a változás, hogy növekszik a magasabb képzettségeket igénylő munkakörök száma, a szellemi és fizikai munka közötti határvonalak egyre Jobban el fognak mosódni. A nemzetközi adatok is azt tanusit-