Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
74 .Ifjúságunk ... idejétől fogván' „Nagy sok mukam[!] után külömb-külömb ratiókkal élve arra bírtam vala Kolalto uramot tegnap, hogy ide Rohonc felé ne jüjjen, de estve felé nekem zendölne az vitézlő nép, az Isten tudná megmondani az mennyi galibám volt miattok, kívánták az kegyelmid deductioját [előjövetelét], möly helyett leveleit mutattam Kegyelmednek, de semmit nem adának rajta, hanem ma jó reggel nekikelvén, ím ide Rohoncra szállottak. Ha miben tudnék szolgálhatnék kegyelmednek, nem tudom szolgálhatok-e. Fenyíték és űzetés nékül való népek ezek, s csak Isten tudja minemő nagy gyűlölséget vettem ... így is föl tőlök. Lássa annakokáért Kegyelmed, mit cselekszik. Tudom erejét ezeknek, nem hiszi, de csak mezőre való emberek is vagyon legalább hatezer ... nem lészen nagy kár és veszedelem nélkül kegyelmed.”66 A rohonci ostrom egyébként nem lehetett valami heves, mivel úgy látszik, hogy ez a vár is őrizet nélkül, védtelenül állt.6' Harcról Esterházy sem tett említést. Collalto viszont nem tudta tartóssá tenni sikerét azzal, hogy Batthyány fontosabb várait is elfoglalja. Pethő Gergely szerint ugyan „Rohoncról elindula, úgy hogy Szalónakot megszállja, de megtartozék csak ott közel Rohoncnál, és ott hevere táborba.”68 A valóság inkább az lehetett, hogy Esterházy Miklós továbbra is kíméltetni próbálta Batthyány birtokait, mert abban bízott, hogy az elhagyja Bethlen Gábor pártját. Május 30-án például oltalomlevelet, salvus conductust küldött Rohoncról, hogy Batthyány emberei oda tudjanak jönni, ha akarnak.69 Néhány nap múlva viszont a császári csapatok Rohoncról Szombathely felé vonultak, és június 2-án már Batthyány másik várát, Körmendet ostromolták, amelyet védői hamarosan, még június 14. előtt föl is adtak. Körmendet a császári csapatok júliusig tartották megszállva.70 Ekkor azonban Collaltónak vissza kellett vonulnia, részben Batthyány katonáinak zaklatásai miatt, de főként azért, mert az észak-magyarországi főhadszíntéren bekövetkezett fordulat miatt oda rendelték erősítésül.71 így 66Esterházy Miklós levele B. Ferencnek, Rohonc, 1621. máj. 28.: MOL P 1314. n° 12329. 67Büky János levele Batthyány Ferencnek, Rohonc, 1620. okt. 26.: Iványi: Reformáció 244. n° 268. 68PethÓ: Krónika 194. 69Esterházy Miklós levele Batthyány Ferencnek (és a mellékelt oltalomlevél), Rohonc, 1620. máj. 30.: MOL P 1314. n° 12330-12331. 70Esterházy Miklós levele Batthyány Ferencnek, Körmend, 1620. jún. 14.: MOL P 1314. n° 12332. Ld. még Kelenik: Körmend 58-59.; Tóth I. Gy.: Körmendi uradalom 101- 102. - E hadjárat részleteiről is forognak téves adatok. Pethő Gergely krónikája szerint Collalto Kőszeg után előbb Körmendet foglalta el, és csak utána Rohoncot (Pethő: Krónika 194.). Anton Gindely azt írta, hogy Collalto el sem foglalta Rohoncot, hanem idő előtt fel kellett hagynia az ostrommal (Gindely: Dreißigjähriges Krieg IV. 259.).
