Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte

Batthyány Ádám udvari műveltsége

75

aztán, bár maga Batthyány Ferenc nem mozdult ki Németújvárból, csapatai, amelyeket a mustrajegyzékek szerint Horváth Bálint, a körmendi sereg főkapitánya (és Sopron vármegyei alispán) vezetett,71 72 ellentámadásba indultak. „Látván, hogy Coláldó[!j visszament volna hadával”, 1621 augusztus végére mind Körmendet, mind Rohoncot visszafoglalták,73 sőt 1622. február 8-án egy kalandos akcióval Gerebent is. Pethő Gergely erről így tudósított: „Batthyáni Ferencz szolgája Turkovits György egynéhányad magával éjjel meghágá Greben [várát] Thót Országba, kiben Thersacski [Frangepán] Miklósnak a szolgáit megfogdosá, a várat pedig Batthyáni Ferenc számára foglalá, nagy erős és havas iidőben.”74

1621 nyarán még javában folytak a harcok, amikor június 28-án az esztergomi érsek, Pázmány Péter levélben fordult Batthyány Ferenchez. Figyelmeztette, hogy az ország megmaradásának egyetlen útja a „koronás királyunkhoz” való hűség és fölajánlotta segítségét, „hogy kegyelmed ő felsége gratiájában fogadtassák”.75 Batthyány Ferenc, akinek birtokain a császári hadak jobbágyok sokaságát fosztották ki, és házak, sőt falvak egész sorát pusztították el a harcok közben,76 sokáig kivárt, de végül élt ezzel a lehetőséggel. 1622 márciusában Bécsben bocsánatot kért és kapott II. Ferdinándtól. Franz Christoph Khevenhüller szerint elpártolását azzal indokolta (sajátos módon, az okot a következménnyel fölcserélve), hogy csak „a birtokaira küldött, gonoszul beköltöző, hatalmaskodó katonák és más idegen nemzetek” ellen fogott fegyvert.77 78 Három hónap múlva, az 1622. évi soproni országgyűlésen már Thurzó Szaniszló, Esterházy Miklós és Erdődy Tamás

71 Nagy: Bethlen 282.

72Horváth Bálintról ld. az 1620/1621. évi mustrajegyzékeket: Föld. fám. 211., 212.,

231., 234., 252., 264. Vö. Dominkovits: Batthyány Ferenc 117.

73Pethő: Krónika 194.; Nagy: Bethlen 301.; Angyal Dávid. In: MNT VI. 312.

74PethÓ: Krónika 199.

1 ’Pázmány Péter levele B. Ferencnek. Bécs, 1621. júl. 28.: Iványi: Pázmány 6. 22-23.; IVÁ N YI -Fa Z E К A S- К О LTAI: Pázmány 30-31.

76ZlMÁNYI: Rohonc-Szalónak 21.; Illik Péter. Kártételek a Batthyány-birtokokon „az rebellió” alatt (1619-1622). In: Tanulmányok évszázadok történetéből. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok) 113-133.

77„ist sein meiste Entschuldigung (umb willen er zu denen Waffen gegriffen) gewesen, dass man welche Soldaten und andere fremde Nationen, welche sogar übel gehaust, und tyranniert dorthin und in sein Güther geschickt”: Khevenhüller IX. col. 1671.

78Khevenhüller IX. col. 1675.; Toldy Ferenc: Esterházy Miklós élete. In: Esterházy Miklós Munkái. Szerk. Toldy Ferenc. Pest 1852. xxii.; MNT VI. 341. Batthyány Ferenc már az 1618. évi országgyűlésen is nádorjelölt volt. Ld. Mednyánszky [Alois]: Der Reichstag im Jahre 1618 zu Pressburg (Aus dem Tagebuche des Grafen Emerich Thurzo). Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst 9 (1818) 14-16., 52-58.: 55.