Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
V. "Csak egy jó véget látunk". Élet és halál az udvarban
432 ,CSAK EGY JÓ VÉGET LÁTUNK' A tervek azonban továbbra sem valósultak meg, hiába sürgette májusban Valdespino - a generálisnak Batthyány buzgóságát és áldozatkészségét dicsérő levelét mellékelve - legalább a várbeli helyiségek átadását.182 Ráadásul 1635. augusztus 24-én meghalt Sennyey püspök, aki addig a letelepedési terv egyik legfőbb támogatója volt. „Azért immár Nagyságodban lévén minden reménységünk,” - írta szeptember 1-jén Bécsből Nagymihályi Dénes István domonkos Batthyány Ádámnak - „ha akarja Nagyságod ... az mi épületünk avagy penig fundatiónk végében mehet, de ... Sz. Mihály nap [szeptember 29.] tájban Olaszországban indulok, minthogy P. Valdespino uram is die 5 septembris Rómába indul.”183 Batthyány Ádám azonban továbbra sem tett semmit az ügy érdekében, így Valdespino elutazása után a domonkosok reménységét csupán Paul Tannaman rohonci jelenléte tartotta életben. Új fejlemény csak egy év múlva, 1636 nyarán történt. Ekkor Valdespino utódjaként Sigismondo Ferrari folytatta a domonkosok magyarországi letelepedéséről szóló tárgyalásokat.184 Ferrari júniusban egy újabb domonkost, Gabriel Schenket küldött Tannaman mellé Rohoncra, augusztusban pedig személyesen is fölkereste Batthyányi egy magyar rendtársa - feltehetőleg Nagymihályi - kíséretében.185 Ekkor Batthyány azt az elképzelést vetette föl, hogy a tervezett domonkos kolostor ne Rohoncon, hanem Szalónakon legyen, ahol az evangélikus plébániatemplomként használt egykori pálos templom mellett még állt néhány ^omladozott kőfal” az egykori kolostor épületéből.186 Ferrari és rendtársai, miután megszemlélték az épületet, úgy döntöttek, hogy számukra ez a megoldás is megfelelő. Valószínűleg abban reménykedtek, hogy a Szalónakon álló épületben hamarabb jöhet létre kolostoruk, mint Rohoncon, ahol több mint két év alatt sem kezdtek neki az építkezésnek, sőt temploma sem volt a városnak.187 182Giovanni Valdespino levele B. Á.-nak, Bécs, 1635. máj. 2.: Iványi: Dominikánus levelek 43. n° 11.; Ferrarius: Commentarii 602. Vö. Magyar: Güssing 151. 183Nagymihályi Dénes István levele B. Á.-nak, Bécs, 1636. szept. 1.: Iványi: Dominikánus levelek 44. n° 12. 184Kommisszáriussá azonban csak 1636. szeptember 9-én nevezte ki Ridolfi generális: Ferrarius: Commentarii 604-605. 185Sigismondo Ferrari B. Á.-nak, Bécs, 1636. jún. 1.: Iványi: Dominikánus levelek 47. n° 14. Ld. még Draskovich György levelét B. Á.-nak, Sopron, 1636. aug. 13.: uo. 49. n° 16. - Ferrari életrajzi adatai és művei: Quetif-Echard: Scriptores 550. 186Ferrarius: Commentarii 602. Vö. Magyar: Güssing 151. Ld. még Draskovics György levelét B. Á.-nak, Sopron, 1636. aug. 13.: Iványi: Dominikánus levelek 49. n° 16. - A kolostorépület állapotáról: „Zalonaki várasban az napnyugati kapun kívül... bizonyos ecclesiának való helyet rendelt az ott való puszta cinteremmel és romladozott kőfallal együtt”: Sigismondo Ferrari oklevele (egykorú magyar fordítás vagy fogalmazvány), Rohonc, 1637. jún. 26.: MOL P 1322. Vall. f. 38.
